Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

tehát Péter itt a király kíséretében jogi tanácsadóként volt jelen, amely tevékenysége hihetőleg a külföldi főiskolán szerzett tudásával függött össze. Eszerint Parisban csak az 1181. év előtti időben tanulhatott és valószínű, hogy a királyi kancelláriába is ezen jogi jártassága miatt került. Ha pedig ez így volt, akkor ezt a dátumot 1178, sőt — minden valószínűség szerint — 1172 előttre kell helyeznünk. Péter egri püspök a fentieken kívül még a következő oklevelekben szerepel a méltóságok névsorában: 1.: — 1181. A Szamosnál Kulchey ispán által alapított monostor ügye. — 2.: — 1183. Л nyitrai egyház ügye. — 3.: — 1183. III. Béla a Kán-nembeli Péter spalatói érseknek, a siklósi monostor kegyurának és a Szalóknembeli Baya-nsik, az okuri [osztrómindszenti] monostor kegyurának kérésére megerősítette a nevezett monostorokat a Csák-nembeli Pál által és II. Géza király beleegyezésével a nevezett monostoroknak adományozott Temes nevű föld birtokában. — /..- — 1188. Az esztergomi egyház vásárvám ügye [hamisított]. — o.: — 1192. A pannonhalmi monostor egyik ügye. —в.: — 1193. A székesfehérvári Szent István-egyház ügye. — 7.: — 1194. A Domonkos bán által alapítatt monostor ügye [hamisított]. — 8.: — 1195. Az ugyanerre vonatkozó másik oklevél [hamisítót!]. — 0.: — 1197. Egy pozsonyi várjobbágyra vonatkozó ügy.

81 Az 1183. évi oklevél az egyetlen olyan teljes szövegében ismert III. Béla-kori oklevelünk, amely nemzetségneveket -- Szalók [Zalok] és Csák [Chaak] — feltüntetett. Péter érsek Kán-nembeli voltát mi jegyeztük meg. Baja, ennek a Baranya megj^ei monostornak a kegyura, a Szalók nemzetség dunántúli ágából való előkelő úr volt és éppen ezért nyilván nem véletlen, hogy ebben a Csepelszigeten kelt oklevélben Péter egri püspök a méltóságok felsorolásában szereplő esztergomi érsek, valamint a veszprémi, a pécsi és a győri püspökök — tehát az összes dunántúli megyés főpapok — között szerepel. Nem területi, hanem személyi érdekekre mutat ez a jelenlét, ami egyik bizonyítéka annak, hogy Bajával együtt ő is a Szalók nemzetség sarja. Ezt erősíti meg Qyörffy György kételkedése is: ,,A nemzetség említése korszerűtlen, s ezért interpolációnak tekinthető. A Baja személynév a Kán-nemre jellemző".

8- Az első állítás igaz, ha csak az okleveleket tekintjük. A nemzetségnév szerepeltetése azonban nem korszerűtlen, hiszen Anonymus, aki kortárs, több nemzetség nevét is megemlíti. 0 pedig — mivel szerintünk azonos Péter egri püspökkel — minden bizonnyal tudott a Szalók-nembeli Baja ügyéről és ez az oka, hogy a közös nemzetségi érdekek miatt a nemzetség nevét is beleíratta az oklevélbe. — Baja viszont a Kán-nemre állítólag jellemző neve ellenére is lehetett a Szalók nemzetség tagja, mert 1) ez a török bej, baj, azaz 'fő, főnök' jelentésű szóból eredő személynév elég gyakori volt, 2) az Árpád-kori szokás szerint a gyermekek gyakran az anyjuk nemzetségében szokásos neveket kapták, 3) a Kán nemzetség 28 ismert XIII. és XIV. századi férfi és nő tagja között egyetlen Baja sem volt, de volt 5 Gyula és így inkább ez utóbbi név lehetne rájuk jellemző. Igaz, a Szalók nemzetség 117 ismert sarja közül is csak ez a Baja viselte ezt a nevet.

83 A fenti számok némileg a két nemzetség területi elterjedését is illusztrálják. Igen lényeges 1192. évi adatot közölt Schmitth Miklós Péter egri püspökről Cromer Márton 1555-ben megjelent lengyel története és a közelebbről meg nem nevezett Miechovius műve alapján. Eszerint: „A szepesi tartományban, Ofalu mezőváros mellett találkoztak Kázmér és Béla követei. Job esztergomi érsek, Péter egri püspök és Mogy nádor igyekezetéből ilyen állapotú békét állítottak helyre: Mindkét részről elfelejtik a jogtalanságokat és kölcsönösen megbocsátják a bántalmazásokat, a magyar király mindenben távoltartja magát a halicsi és az orosz területektől, és közösek lesznek a magyarok és lengyelek barátai és ellenségei. Végülis — tette 53