Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
ugyanúgy származhattak az ősi és Öskü helyneveink, mint Óse nevéből. Azonban itt is fel kell tételeznünk a es hang jelenlétét. Ezért az Ose névből alakultnak véljük a veszprémi ősi és Öskü, a bihari öt Osi, a tolnai Öcsény, a szabolcsi Öze, a békési Özed-halom és a szolnoki Özén-halom helyneveket. Az Ösbő névből csak az összetétel első tagja szerepelhet helyneveinkben, mert a második tag — a szó 'vezér, nemzetségfő' jelentése alapján — a Bő és Bőd Szolnok és Abaúj megyékben is meglevő településneveinkben Ösbő nevétől függetlenül jelenik meg. Az Ös+bő vagy Ösö-f bő névből származóknak tekintjük a veszprémi Öcs és békési Öcsöd helyneveinket. Lehetséges, hogy idesorolhatók a veszprémi Ecsi, továbbá a területünkön levő Ecsed, Ecseg, Őse a Gestában Ösé alakban is előforduló nevéhez pedig a somogyi Ecsény és talán a hevesi Ecséd is. Ez utóbbi mellett azonban élt a település korábbinak feltételezett és — miként arra már az előzők során kitértünk — a kumán Ed vezértől származtatható Edőcs helynévalak is. A Szalók személynevet őrzik a hevesi [Eger-] Szalók, és a határában levő TekseSzalók, a szolnoki [Tisza-, ma Abád-] Szalók, a zempléni Szalók, a sárosi [Alsó- és Felső-] Szalók, a szepesi [Kis- és Nagy-] Szalók, a szabolcsi Szalc>ka és a veszprémi [Nemes- és Pór-] Szalók. Ezek a koraközépkori jellegű helynevek a Szalók nemzetség nagyságára engednek következtetni, ami tehát nem írható P. mester saját nemzetsége dicsőségét növelni akaró szándékának rovására. Vélek nevének egyetlen így ismert helynévi megfelelője a Eehér megyei Veleg falu neve. A szókezdő v hang lekopásával keletkezettnek tekintik az egykor zarándi, ma békési Elek пел-ét. Nézetünk szerint ez nem valószínű, de hihető, hogy a borsodi [Tisza-] Valk 1332 — 1337-ben felbukkanó Welk neve a Vélek név helynévi változatai közé tartozik, éppúgy, mint a név eredeti szamojéd Vilka nemzetségnévi alakjára utaló Vilk személynév. 1221-ben ugyanis a bihari vagy a békési egyik Torda monostorának kegyurát Wilc- [Vilk-] пек hívták. Területünkön csak ez a [Bihar-] Torda és a Szeghalomtól DK-re fekvő Torda-ipuszta, ismeretes. Lehetséges, hogy Vélek bán — akinek a nevét az Anonymus-kérdés kutatói többször említik — vagy a fia azonos a tordai monostor Vüknek nevezett kegyurával. Kétségtelen azonban, hogy Péter egri püspök kortársa volt. 6A váradi és csongrádi egyházmegyék határán levő Körös menti Öcsöd igen figyelemre méltó anonymuszi helynévbokor tagja. Ny-ról az erdélyi vlachok fejedelmének nevével azonos [Kun-] Gyalu, ÉNY-ról a Tiszaföld vár határába tartozó Özén-hsílom puszta határos vele. K-re nem messze van ide a székelyek csatlakozása után megemlített Szarvas [-halom] és Gyomától ÉK-re az Özed-halom. Hihető tehát, hogy Öcsöd falu a XII. század második felében a Szalók nemzetség P. mester által jól ismert birtokai közé tartozott. E tekintetben — bár a névadás eredete ismeretlen előttünk — igen elgondolkoztató az Öcsödtől EK-re levő M ester-szaWks és — Vélek bánra gondolva — a Bán-réve puszták neve. — Abád-Szalók esetében pedig a Thonuzóba eset színhelyének és Towa^-monostorának közelében vagyunk. Ott, ahol a Thonuz +oba nevének második tagjából alakított nevű Abád réve és települése mindig annak a Tomaj nemzetségnek a birtokában volt, amelynek egyik tagja P. mester kortársa, Lukács egri püspök, majd pedig esztergomi érsek. — EgerSzalók pedig, ahol a Szalók nemzetség számos ága birtokos, a püspöki székhely Eger tőszomszédja. Több szempontból is figyelemre méltóak a Gestának az abádi rév környékére utaló sorai. Ezek egyike az, hogy azokból P. mester helyi hagyományismeretén kívül — miként arra Kovács Béla, volt szíves a figyelmemet felhívni — még Anonymus Tomaj-nembeli vagy más besenyő eredetű nemzetségből való származására is 48
