Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Kőhegyi Mihály: Gárdonyi Géza levelei az Országos Széchenyi könyvtárban

nehogy valami rosszra tanítsák.

85 „Nekem ez az együgyű kis rossz tanuló mindenem. Az anyja alig három éves korában elhagyta és én dajkaként neveltem." (Növedéknapló 1957. év 36. szám). 86. Zempléni Árpádnak?^ Autográf, Göre-féle levelezőlapon. 1 fol. 4 sor. K. n. — „Kedves Uram! Nekem még nincs jogom szavazni."

87 (Növedéknapló 1929. év 33. szám). JEGYZETEK 1 Korompai János: Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka. Az Egri Múzeum ÉvkönyvelV. (1966) 315-346. 2 Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában. Az Egri Múzeum Évkönyve VI. (1968) 333-359; VII. (1969) 355 - 387; VIII.-IX. (1970-71) 277-323. 3 Bársony István (1855— 1928) újságíró, író. 4 Bársony István: Az ingovány e. kötetéről lehet szó, mely 1900-ban jelent meg. — Molnár Péter: Bársony István. Pécs, 1940. 5 Wlassics Gyula (1852 — 1937) egyetemi tanár, kultúrpolitikus, 1895. január 15-től 1903. november 3-ig vallás- és közoktatási miniszter. — Molnár Viktor: Wlassics Gyula. Élet és jellemrajzi vázlatok. Budapest 1907. 6 Miniszteri tanácsossá nevezték ki. — Gárdonyihoz írt levelei: Az Egri Múzeum Évkönyve (ezentúl EMÉ) 1968. 338. 7 A Szegedi Híradó kiadótulajdonosa volt. A keltezés nélküli levél az 1890-es évek végén íródhatott. 1901. április 17 előtt mindenképpen, mert ekkor már özvegy feleségének ír. 8 A bor című darab bemutatásáról van szó. Bársony István a színmű sikeréről beszél 1901. április 29-i levelében (EMÉ 1968. 338.). 9 Beöthy László (1873 — 1931) újságíró, 1900-tól 1902-ig a Nemzeti Színház igazgatójaként ő adatta elő Bródy Sándor és Gárdonyi Géza színműveit. — Kellér Andor: Bal négyes páholy. Budapest, 1960. 10 A bor c. darabot tűzték újra műsorra. Lásd Rózsahegyi Kálmán levelét: EMÉ 1969 359. 11 Elek Artúr (1876 — 1944), író, művészettörténész, kritikus. 12 Bizonyára az Újabb magyar költök lyrai antológiája. Budapest, 1911. с kötetbe kér verseket Gárdonyitól. 13 Bóka László szerk.: Gárdonyi Géza versei. Budapest, 1958. 14 Fekete József (1854 — 1928) újságíró. 1878 — 1884-ig a Kecskeméti lapokat szerkesztette. Egyik alapítója volt az Otthon írók és Hirlapirók Körének és a Vígszínháznak. 15 Fekete József: Az élet bölcselete. Budapest, 1903. 16 A láthatatlan ember c. könyvét küldi Gárdonyi. 17 Feszty Árpád (1856 — 1914) festőművész, író. Nevét „A magyarok bejövetele" с körképe és tájképei tették ismertté. 18 P. H. = Pesti Hírlap. A levélben Jókai Mór második, Grósz (Nagy) Bella színésznővel kötött házasságát (1899) helyteleníti Gárdonyi. A népszerű Jókainak ez a lépése a közvélemény egy részénél értetlen és antiszemitizmustól is szított sajtótámadásokra adott alkalmat. A házasságot Feszty Árpádné, Jókai fogadott leánya, sem vette jó néven. Férjével együtt Firenzébe ment és ott élt 1902-ig. — Fesztyné Jókai Róza: Akik elmentek. Budapest, 1923. 19 Az 1900-as évek elején Fesztyékkel a legélénkebb Gárdonyi levelezése. Lásd EMÉ 1968. 343-345., 1969. 357-358., 1970-71. 294. 20 Garády (Gauss) Viktor (1857 — 1932) szerkesztő, ifjúsági író. 21 A levélpapírból következően a keltezés 1897 előtti. 22 Többi barátaival is itt találkozott, ha nagyritkán felrándult Pestre. Az Orient kávéházban külön asztaluk volt, ahol általában este 9 tájban gyülekeztek össze az írók, újságírók, színészek, művészek. Az asztalfőn Pósa Lajos ült. 309