Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Kőhegyi Mihály: Gárdonyi Géza levelei az Országos Széchenyi könyvtárban

Kőhegyi Mihály GÁRDONYI GÉZA LEVELEI AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRBAN Az egri múzeum Évkönyvének 1968. évi kötetében közlemény jelent meg arról, hogy az Egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeum jelentős irodalmi hagyaték birtokába jutott Gárdonyi legidősebb fia, Gárdonyi Sándor 1965 végén bekövetkezett halálával

1

. A hagyatékot számba vevő Korompai János egymást követő három terjedelmesebb tanulmányban tette hozzáférhetővé az irodalomkutatás számára a hagyaték levelezés fogalma alá vonható (levelek, levélfogalmazványok, töredékek, képeslapok, táviratok, gyászjelentések) részét

2 A 1127 darabot kitevő ilyen jellegű anyag döntő többsége az íróhoz szól. Ez szinte példátlan a magyar irodalomtörténetben, hiszen a megjelent, vagy megjelenés előtt álló levelezés-kötetek (Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Gyulai Pál, Tompa Mihály) legnagyobb hiányát éppen az írókhoz szóló levelek rendkívül kis száma jelenti. Gárdonyi Géza levelezésének — majdan megjelenő — kritikai kiadása természetesen nem nélkülözheti az író sajátkezű leveleit, hiszen végső soron ezek tükrözik híven önmagát. Összegyűjtésükhöz már régebben hozzáfogtunk s ezúttal az OSzK-ban található levelek regesztáit adjuk közzé. Az itt őrzött levelek jelentőségét már az évenkénti megoszlásról készített túloldali kimutatás is érzékelteti. A most feldolgozásra kerülő levelek nemcsak tetemesen szaporítják az eddig előkerültek számát, haenem viszonylag nagy szórásukkal kiegyensúlyozottabbá is teszik Gárdonyi levelezését. Több olyan évről (1884, 1891., 1899., 1919.) is őriz leveleket az OSzK, amelyekből ezideig nem ismertünk. Közülük különösen az 1919ben írottak fontosak, mert ebben az évben a Gárdonyihoz írott levelek is megcsappantak jeléül annak, hogy a világháború után még az eddiginél is jobban bezárkózott, elvonult. A levélíró Gárdonyi Gézáról mindent elmondtak, amit a töredékes anyag birtokában elmondani lehetett. Részletesebb feldolgozásra csak a teljes levelezés felgyűjtése után vállalkozhatnánk. Az alább kivonatosan ismertetett 86 levél 45 személyhez íródott, tehát egy-egy címzettre még két levél (1,91) sem jut. A legtöbb levelet Herczeg Ferenc (6 db) kapta, illetve őrizte meg. Öt levelet Kürthy Emilhez, négyet Harsányi Kálmánhoz írt Gárdonyi. A többire háromnál kevesebb levél jut. Sok az eddig nem szereplő, többnyire Gárdonyi életében szerepet nem játszó címzett, de akad közöttük új és jelentős név is, néhány levél pedig életrajzi, irodalmi tervei, készülő vagy elkészült művei, világfelfogása szempontjából sem közömbös. A közlésnél a már bevezetett gyakorlatot követtük. A tartalmi kivonatoknál lehetőleg Gárdonyit beszéltettük. A keltezés nélküli (jelölése K. n.) leveleknél jegyzetekben megadjuk az általunk kikövetkeztetett időpontot. Általában is arra törekedtünk, hogy minden lényegeset a jegyzetekben mondjunk el, s ne a szöveg folyamatosságát törjük meg minduntalan. Bár a rejtett célzásokat igyekeztünk feloldani 299