Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549–1562.)

Egy dupla prágai szakállas „super rotas" még mindig üzemképes állapotban volt. A szakállas puskákból is néhány megsemmisült az ostrom során, mert az 1551. évi 343 db. helyett most 338-at vettek leltárba az alábbi megosztásban: Jászon megjavított prágai szakállas 107 db Prágai szakállas 75 db Nagyobb prágai szakállas 126 db Csetneki szakállas 30 db A kézipuskák&t erősen megviselte az ostrom, hiszen az 1551-beli 291-ből most már csupán 232 volt használható állapotban, — nem számítva a tusa nélküli 13 db-ot. A harcok után azonban („de novo misse") 300 db. „pixides hispanice nőve" érkezett a várba. A puskaállomány az inventárium szerint így oszlott meg : „Pixides manuale germanice bone" 133 db „Pixides seu archibuse hispanice vei barbate medie" 99 db „Pixides hispanice nőve" 300 db 1553. július 1-én tehát 532 db kézipuskával rendelkezett a vár. A régi puska,portartó „lagenula"-ból 49 használható állapotú mellett 13 db már rossznak minősült, de az összeírás még 4 db „lagenule minores pulverum"-ot is számbavett. Viszont az újonnan érkezett 300 archibúzzal együtt ugyanannyi lőportartó is érkezett. A tüzes szerszámok közül 30 db kispuskákkal felszerelt tüzeskoszorú vagy kalács („torta seu circuli igniti cum parvis pixidibus"), 8 db. kispuskával ellátott tüzes furkó („instrumenta ignita fwrko appellata cum parvis pixidibus") és 348 db robbanó anyaggal és kispuskákkal töltött tüzes edény („olliculi pleni machinis ignitis et parvis pixidibus") mellett még 425 db még töltetlen, üres agyagedénykét („olliculi vacui pro ignitis machinis facti") is számba vettek. Figyelemre méltó, hogy a számszeríj vesszője fém hegyéből („cuspides balistarum") 3 865 db-bal rendelkeztek, noha egyetlen számszeríjjá sem volt a várnak. Ebből egyértelműen következik, hogy akárcsak a szablya és a kard a katona sajáttulajdonát képezte, hasonlóképpen a számszeríj is. A pajzskészlet 51 db-ból állott, melyből azonban ötnek hiányzott a karhoz rögzítő szíjjazata („sine corrigines"). A szálfegyverek sorában találtak az összeírok 668 db hosszú német lándzsát („hasti germanici lancigerorum") és 108 db dárdát („cuspidis militaris darda"). Itt kell még megemlíteni az 50 db alabárdot. Meglehetősen nagy mennyiségű ágyúgolyót (4390 db-ot!) halmoztak fel Egerben. A nagy kaliberű ágyúkba való 380 db mellett a különböző nagyságú falkonétába járó 4010 db golyóbis szerepel a leltárban. Említésre méltó, hogy 1553. március 1-én Kassáról 1498 db különböző méretű ágyúgolyót szállíttatott a kincstár Egerbe. Érdekes, hogy Erdélyből, a fenti számban nem vett figyelembe olyan 518 db „bombarda"-ba és falkonétába való különböző nagyságú ágyúgolyó is érkezett, melyekhez való ágyúk azonban nem voltak az egri várban. (!) Egyébként gondosan összegyűjtötték a belőtt török ágyúgolyókat is, melyeket ekkor még rakásokban a vár udvarán tároltak. 1561. április 16-án Ferdinánd 100 mázsa azaz 5600 kg rezet adományoz a besztercebányai rézművekből az egri püspöknek, hogy az egy olyan ágyút öntessen, amelyből a törökök által a várba belőtt nagy kaliberű golyóbisok kilőhetők legyenek.

19 A szakállasokhoz járó lövedékből számolatlanul 3 „tunella"-nyit halmoztak fel. 111