Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

A kortárs írókról elég szigorú véleménynyilvánítások kerültek a nem nyilvánosságnak szánt naplóba. Említi Herczeg Ferencet, Jókai Mórt, Molnár Ferencet, Mikszáth Kálmánt, Szabó Dezsőt és az ,,Adyendréseket". A titkosírásról, a dohányról, terveiről és a festésről szóló rövid bejegyzések ugyancsak fontos részleteket világítanak meg. Idézzük példaképpen a kiadójával folytatott peréről írt mondatot 1921 végéről: „Ez az egész év elvesztet a Singer és Wolfner per miatt". A természet kalendáriuma Félvászonba és zöldes márványmintázatú papírba kötött könyv. Vonalazatlan fehér lapjait Gárdonyi mindkét irányban grafitceruzás lapszámozással látta el. Azáltala választott használati irányban, azaz hátulról előre haladó számozás 1-től 96-ig tart. Az elölről hátra menő számozás a 16. lappal megszűnik és az író az addigi lapszámozásokat is törölte. A lapok felső sarkából Gárdonyi sok esetben levágott egy-egy kb. 1 cm

2-nyi darabot. Az épen hagyott 4., 9., 19., 29., 33., 42., 56., 64., 70. és 80. lapok így regiszterként megjelenő sarkain a feljegyzések egyik rendszerét adó hónapnevek olvashatók. Az író a naptári hónapnevek helyett egyéni — családi, személyes vagy történelmi vonatkozású — megjelöléseket alakított ki.

13 Nála & január = Pál fordulása, vagy vízkereszt; február = gyertya (szentelő), vagy Géza; március = szabadság, vagy József; árpilis bolond, vagy György; május = Nepomuki; június = Péter-Pál, vagy aratás; július = szabadulás ; augusztus = születés; szeptember = Mihály; október = vértanúk; november = halottak; december = Árpád, vagy karácsony hónapja. A füzet Gárdonyi használata szerint utolsó lapjaiból kb. húszat kivágtak. Ezekből egy cm-nél keskenyebb csonkok maradtak a kötetben. Feltételezhető, hogy ezek voltak a füzet eredeti használatakor kitöltött első lapok, amelyek a titkosírásos feljegyzésekre történt igénybevétellel feleslegesekké váltak. Az egyes oldalakon a jobbról balra haladó sorok általában felülről lefelé gyűltek. A füzet hosszú időn át tartó használata következtében egy-egy oldal írásmód tekintetében is változatos. A 60. lapon például legalább négy írásmód különböztethető meg. A legkorábbi és a legutóbbi keletkezése között 10— 12 év telt el. Gárdonyi erre a füzetre más feljegyzéseiben gyakran hivatkozik. Előfordul, hogy Kalender der Natur, vagy röviden Kalender elnevezéssel említi. A füzet tartalma: természetmegfigyelések az író lakóházának közvetlen környékén. A huszonkét gépelt oldalnyi szövegben 138 keltezés fordul elő az 1910 és 1922 közötti évekből. A feljegyzések rendszerét a hónapneveken kívül kiemelt módon, nagyobb jelekkel írt címszavak is jelölik. Ilyen címszavak: Állat. Légy, rigó. Időjárás. Eső, hó, köd, olvadás, zivatar. Képtár. Öt érzék. A füzetben előforduló tárgykörök időbeni megoszlása (a datálható előfordulások): A témakör előfordulása Növény Állat Időjárás .Képtár" Összesen 1910 2 1 3 1911 5 2 1 — 8 1912 — — — — — 1913 6 4 2 1 13 1914 9 — 1 — 10 1915 22 4 5 3 34 1916 7 — 4 — 11 1917 — 2 1 — 3 330