Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában II.

fejezésekkel bírál embereket (Benedek Eleket a 453., Bródy Sándort a 458., Jókai Mórt az 560. szám alatt bemutatott levélben), csoportokat és kora társadalmának visszásságait. Gárdonyi Géza felkérése nélkül, saját felháborodásából kiindulva tiltakozó levelet írt a Gárdonyi novellát plagizáló francia lap vezetőinek (461). A szándékait egyébként gondosan eltitkoló Gárdonyi megírta barátjának, hogy népszínmű írását tervezi (462). Tóth Béla olyan szenvedélyes szavakkal ítélte el Gárdonyi sikertelenségét a Kisfaludy Társaság választása alkalmával, hogy az apja életrajzának megírásával próbálkozó Gárdonyi József az idevonatkozó leveleket idézve nem merte leírni az eredeti levél szavait, hanem szemérmesen „tompított" rajtuk. Kár, hogy Tóth Béla 1907. ápr. 3-án bekövetkezett halála megszakította ezt a szokatlanul nyílt hangú, nagyon tanulságos baráti kapcsolatot és levelezést. Tölgyessy Arthur. (470—472) Gárdonyinál tíz évvel idősebb festő. 1920-ban halt meg. Bécsben és Münchenben végzett tanulmányok után Budapesten festette alföldi és balatoni tájképeit. 1910ben kollektív kiállítása nyílt a Műcsarnokban. Az egri letelepedésből nyilvánvalóan nem lett semmi. Tömörkény István (473). A Szegedi Híradóhoz 1886-ban szegődött. Itt barátkozott meg Gárdonyi Gézával. Három évi katonáskodás után 1891-ben a Szegedi Napló belső munkatársa lett. Felesége a népszerű szegedi vendéglős Kis Palcsi leánya, Emma volt. Újlaki Antal (478). író, újságíró. 1900—1921 között a Szegedi Friss Újság alapítója, illetve szerkesztője. Szegeden halt meg 1921-ben. Vargha Gyula. (482) A levélíró költő, műfordító, nemzetgazdasági író, statisztikus, a Tisza kormány államtitkára, Kassa országgyűlési képviselője volt. A majdnem botrányos Kisfaludy Társasági választáskor Gárdonyi ellen szavazott. Érdekes egyetértésük Gárdonyival a magyar helyesírás kérdéseiben. Gárdonyi az esőt valóban következetesen két ss-sel írta. Várady Gyula. (483) Festő. Tanulmányait Münchenben végezte. Hódmezővásárhelyen és Budapesten állította ki tájképeit, városrészleteit. Mesterhegedűket is készített. Varságh János. (485) Költő, műfordító. A Nemzeti Bank tisztviselője volt. 1935-ben nyugdíjazták. Négy verseskötete jelent meg. Regényeket fordított. Vértesy Gyula. (488—489) Költő, író, törvényszéki tisztviselő, újságíró, tanfelügyelő, majd miniszteri tanácsos lett. Hangvétel, kifejezés tekintetében egy-két verse Adyval és a nyugatosokkal rokon. 1918-ban elsőként üdvözölte a polgári köztársaságot. 1925-ben halt meg 58 éves korában. Vértesy Jenő dr. (490) Irodalomtörténész, műfordító. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatója, egyetemi magántanár. Homeros-fordítása 1909-ben jelent meg. /. Viraág Béla. (491) 1884-ben lépett az Ország-Világ szerkesztőségébe.Több budapesti lapnak dolgozott. 1892-ben Puskás Tivadarral megalapította a Telefon Hírmondó vállalatot. Z. B. Iréné. (500—507) Az egri gyűjtemény nagy levelezésanyagában szinte egyetlen nőpartner, aki határozottan közeledni kíván a közismerten visszahúzódó Gárdonyihoz. Neve legteljesebben az első (500) levelezőlap alján található, de nem olvasható ki pontosan. A közeledés ténye legnyíltabban — bár igen tartózkodó módon — a leghosszabb — (502) levélben található. A megszólítások alakulása időrendben: Igen tisztelt Uram! Igen tisztelt kedves Rokon! Igen tisztelt Gárdonyi ! (Ez az 502. sz. levélben) Igen tisztelt Uram ! Igen tisztelt Gárdonyi Mester ! (Az utolsó négy levélben.) Olvashatatlan aláírása barát. (510) A „Kedves Gézám!" megszólítású és Gárdonyi anyjának szánt üdvözlettel befejezett levél szerzője kétségtelenül barát. A levél hűen tükrözi a Falusi verebek 1909. január 8-i bemutatója utáni hangulatot.

59 Gárdonyi érezte, hogy a színműírás nem az ő idegeinek való. Színpadi alkotásait a Falusi verebekkel le is zárta. Ziegler Sándor. (514—515) Gárdonyi édesapja. A két levél hányatott életének utolsó éveiből való. Az első (514) nyugodt, szép betűi, egybefolyó, de szabatos mondatai a családjáért, gyermekei jövőjéért aggódó apa szavai az akkor 10 éves Bélához. Ez a fiú Gárdonyi Géza testvéröccse, a kovács és gépészmesterségben apjuk utóda lett, de 22 éves korában meghalt. A második levelet pár hónappal zaklatott élete vége előtt írta Gárdonyi apja. Már az írás külsője is elárulja, hogy nagyon fáradt, gyenge, utolsó támadásra készül a gyilkos gyomorrák. Ziegler Sándorné. (516—517) Gárdonyi Géza édesanyja. A korábbi levél a filléres gondokkal küzdő anya nehéz helyzetét mutatja, a második — húsz évvel később keletkezett — azt, hogyan viseli gondját a kemény természetű anya egyedül maradt Géza fiának. Ziegler Árpád. (518) Gárdonyi Géza öccse. Színész volt, Módoson — ahová utaztat bátyjának a bemutatott levélben jelzi — fürdés közben vízbe fúlt. Halála nagy hatással volt Gárdonyira. Gárdonyi József (523) A második Gárdonyi fiú 1916-ban a galíciai fronton orosz hadifogságba került. Katonai szolgálatáról és fogságáról a következő (III) közlés további részleteket fog tartalmazni a képeslapokon folytatott levelezés feldolgozása eredményeképpen. ifj. Gárdonyi Géza. (524) Győrszigeten, 1893. ápr. 7-én született. Gárdonyi Géza élete végéig nem ismerte el gyermekének. A hagyatékban talált borítékon, amelyből a levél előkerült ez a felírás áll : Levelek lányomtól s a negyedik gyermektől, akit nevemre írtak be az anyakönyvbe. 383