Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 4. (1966)

Détshy Mihály: Adalékok a törökkori Eger történetéhez

Az kegd Leuelet vöttem, mit Irion kegd az ket pusta felől megh Ertöttem, kegdnek ast írhatom, hogi Nagi nehezen vegére menuen ki légien ez résről az Vrok Zakaczinak es Iratonak az Chiasar laistromaban megh láttattam Hassan ispayanak Iria. Ez igi leuen szomsed barátom az ispayais Hatalmas Chiassarunkat ez pustakert szolgallia, kik szantiak es Élik ez pusztakatt, ez török Vraualis alkudgianak meg keressek keduett az miből lehett. Ezek Vtan Éltesse Isten Szokaigh kegdett, írtam Eghren die 21 Juli. 1633 Kgd Szomsed baratia Mussa Begh Az Nagos passanak feo kihaiaia" A hódolás tényét és következményeit a magyar földesurak, maguk a fejedelmi család tagjai is elismerték. Az iszpahiak túlkapásai, fenyegetőzései esetén legfeljebb közbenjártak az egri pasánál jobbágyaik érdekében, de a hátralékos adók erőszakos behajtásának fenyegetésére végső megoldásként többnyire csak a jobbágyok hodolatlan falvakba költözését ajánlhatták. A Tiszaladányiak fenyegető helyzetének hallatára például Lórántffy Zsuzsanna így ír 1654-ben:

39 „ ... Az Tokai vduarbiro leueleből láttjuk az Teöröknek rablását, mind eddigis rettegéssel vártuk arról való kegd tudósítását; Azért Fiunknak irtunk, írasson az Eghri Passanak feleőle, de hogy be holdullyanak azt semmi keppen meg ne engedgye, mert masokis azt foghnák osztan kiuánni, hanem inkább be kell Tarczalra vagy massuá szállítani eőket: Az mint értyük az eleőttis holdult Ladány, nem regen hadta el az Teöreök, ki ha vgy vagion nehezen hiszük, hogj meg oltalmazhassuk, kegd azért mennyen vegére bizonyossan, bánnok ha pusztulások lenne az szegény embereknek ... Elhiszük az Passa megh foghia irni okát, miért foghia kiuánni az Ladanyak holdulasat, s- ha ez előttis holdultak kétség nélkül az ultatul fogva valotis meg kiványák. Azért Jobb addigh félre állianak valahova, s- tálam mégis el fog engedni benne . . ." A XVII. sz. közepén az egri török már Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén megyék jelentős részét hódolásra kényszerítette. A Taktaköz, a Hernád-, Sajó- és Bódva-völgy és a Hegyalja legtöbb községe meghódolt, köztük a megszállott terület határától aránylag távoleső nagyobb helységek is, mint Rozsnyó vagy Pelsőc.

40 A török hatóságok elvben a jobbágyság mértéktartó adóztatását kívánták, tudva, hogy a kiuzsorázott jobbágyok képtelenek adózni, az erőszak elől megszöknek, a jövedelmező birtokok pedig pusztán maradnak. Ezért az iszpahiak és jobbágyaik megegyezését ajánlják, és az iszpahiákat túlkapásaikért — a magyar földesurak panaszára — esetleg megfenyítik, mint például 1633-ban Rákóczi panaszára Felsővadász török urát:

41 „ ... nem feniegeteozik az Izpahia attól fogwa, hogy Nagod az másik Passat megh találta volt, megh feniegette volt az Passa akkor azt az Izpahiat..." 1634-ben Méhemet egri pasa a felsővadászi iszpahia ellen tett ujabb panaszokra felajánlja, hogy kihallgatja a jobbágyokat, és szembesíti őket gazdájukkal, ha hitlevele oltalma alatt beküldik őket:

42 39 Porumbák, 1654. febr. 9. AFR fasc. 22. pali. 5. fol. 19—20. 40 Pelsőc hódoltatásáról D.T. I. R. Gy.-nek 1646. jan. 30-án: „ . . . Zegeni Pelseöcziek mégh megh nem holdoltak . . ." (AFR fasc. 14. fol. 535—9.). A levelekből kitűnik, hogy az 1650-es években leginkább a Hernád-völgyi falvakat igyekezett a török hódoltatni. Csernatoni Klobusiczkynek, Tokaj, 1651. nov. 16.: „ . . . Vizsolyra, Vilmányra, Korlátra, Fonyra, Heyczere etc vagyon derekasab fenekedése . . ." (AFR fasc. 20. fol. 352.) Hasonló jelentéseket találunk a következő években is. 41 D. T.—R. Gy. SPatak 1633. jún. 28. AFR fasc. 4. pali. 3. fol. 175—6. 42 AFR fasc. 4. pali. fol. 790—2. D. T. 1634. jan. 27-i levelének melléklete. 11 Az Egri Múzeum Évkönyve 161