Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)

Dancza János: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori és munkásmozgalomtörténeti anyagából

Forradalom Könyve (Lt. sz. 64.44). Nyolc olyan visszaemlékezésünk van, amelyek részben volt vöröskatonák vagy egyéb, polgári tisztséget betöltő egyének 1919-es emlékeit örökíti meg. Két olyan írásunk van, amelyben volt vöröskatonák írják le azokat a harcokat, amelyekben résztvettek. Egy életrajz, amely Nemecz Józsefnek, a Gyöngyösi karhatalom volt parancsnokának, direktóriumi tagnak pályáját ismerteti (Lt. sz. 61.562). Érdekesek két volt vöröskatonának: Petrik Józsefnek, az V/10-es üteg katonájá­nak román fogságban egy füzetbe írt feljegyzései és rajzai, valamint a fogolytársai által a füzetbe rajzolt rajzok. (Lt. sz. 61.129) A másik füzet Kánya Gyula volt vöröskatona feljegyzéseit és rajzait tartalmazza. (Lt. sz. 64.782) Említésre méltó a Forradalmi Kormányzótanács távirata, amelyben Kalovits Alajos tanárt Heves megye művelő­dési megbízottjának nevezi ki (Lt. sz. 61.91) és ugyanezen tárgyban a Közoktatás­ügyi Népbiztosság távirata. (Lt. sz. 6.192) Megvan Molnár Márton nyomozó igazol­ványa, aki 1919-ben az utolsó pillanatokban fedezte fel az egri érseknek és titkárának rejtekhelyét, akiket sikerült túszként elszállítania Egerből. Ezzel alaposan megkötötte az ellenforradalmárok kezét, akik a túszként elszállított érsekre való tekintettel nem merték bántalmazni a letartóztatott kommunistákat. (Lt. sz. 61.93) A Tanácsköztársaság bukása után az elnyomás évei következtek és ebből a korból már jóval több anyagunk van. Ezek közül a következőket említjük meg: az egri törvényszék börtönében fogva tartott kommunisták védelmével Dr. Fischer Lajos ügyvédet bízta meg a Szociáldemokrata Párt Jogvédő Irodája. Ezzel kapcsolat­ban meg van a Jogvédő Irodának a védőhöz intézett 8 db levele. (Lt. sz. 63.478—86) Az említett ügyvéd iratai közül előkerült védenceinek a névsora is, ami 99 nevet tartalmaz. (Lt. sz. 63.477) Ugyancsak az említett ügyvéd iratai közül került elő a 39-es Dandár с filmben is főszerepet játszó Nagy József debreceni hentessegéd és 16 társának vádirata. Mint ismeretes, Nagy József egy gyorsan mozgó századot szervezett, ami ott jelent meg, ahol a Tanácsköztársaság ellenségei mozgolódni kezdtek. A vádirat Nagy Józsefet 10, Szatmáry Bélát 9, Török Károly, Bodnár Lajos és Weisz Jenő társait 7—7, Tóth Lajos és Vadász László társait pedig 1 — 1 rendbeli gyilkossággal, lázadással, rablással stb.-vel vádolta. Hogy a vád mennyire alaptalan volt, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy egyedül Nagy Józsefet végezték ki a Rábolypusztán agyonlőtt Komáromy István gazdatiszt miatt. Elkép­zelhető, hogyha bármelyik társára nem 7, de csak egyetlen kivégzés is rábizonyult volna, az akkori gyorsított eljárással működő bíróság nem habozott volna halálra ítélni a vádlottakat (Lt. sz. 63.640). A vádirat érdekessége, hogy a 8 oldal hátlapját a vádlott ceruzával írta tele védekezésével. Az írás hasonlít egy második elemista kézírásához, telve helyesírási hibákkal s így feltehető, hogy az egyetlen földműves foglalkozásúé, Vartesz István püspökladányi születésű vádlotté volt. Megvan a Gyöngyösi Direktórium volt tagjának, Nemecz Józsefnek a kivégzése után felvett halottvizsgálati jegyzőkönyve is. (Lt. sz. 61.108) Nagy Józsefnek és Nemecz Józsefnek ma emlékmű hirdeti nyughelyét a Mártírok terén. Nem kis bátorságról tanúskodnak Csépány Árpád, a Földosztó Bizottság volt munkatársának 1919. okt. 14-én ,,Még szép verőfényes", nov. 1-én „Ma egy éve", és 1920. márc. 4-én ,,Álmodozók gyakran" innen írt, kézírásban meglévő, a Tanács­köztársaságra emlékező versei. (Lt. sz. 61.103 — 104—105) A Ma egy éve utolsó vers­szaka: Piszkálják csak, s játszanak a tűzzel, Hadd kapjon az ismételten lángra, Hogy felírja gaz neveiket vérrel Leégett kastélyik kormos falára! 402

Next

/
Oldalképek
Tartalom