Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 2. (1964)
Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár és az 1846-os iparműkiállítás
A sokirányú munka, valamint az országos kiállítások eredményeinek mérlegelése alapján kezdte meg az egyesület a harmadik kiállítás előkészítését. A szervezés már 1845 őszén megindult. A III. kiállítás valóban országos jellegű és európai színvonalú volt. 5 A Nemzeti Múzeum befejezés előtt álló nagyszerű épületében az emeleti rész 14 helyiségében megrendezett tárlaton 506 kiállító vett részt. A tárgyjegyzék bizonyítja, hogy a műipart — az iparművészetet — a legismertebb gyárak, céhes mesterek és szabad iparűzők munkái képviselték. A kiállításon nemcsak porcelán- —, hanem számos keménycserépgyár is részt vett. 0 A körültekintő szervezés és a kiállítók nagy száma mutatta, hogy a tárlat nemcsak a műipar felvonulásának színhelye, hanem a születő kapitalizmus feltételeit kihasználó Iparegyeslilet eredménye is. A Hetilapban és más folyóiratokban megjelenő híradások, 7 a folyamatosan ismétlődő értesítések az előkészületekről állandóan ébren tartották gondolatát. Minden valószínűség szerint ilyen közlemény hatására foglalkozott a részvétellel az egri Papnövelde gazdasági igazgatója, aki addig talán szerénységből nem jelentkezett a kiállításra. A Hetilapban megjelent tájékoztató szerint: Herend, Telkibánya, Batiz, Murány, Hollóháza, Pápa, Tgló, Körmöczbánya gyárai állítanak ki a júliusban megnyíló kiállításon. 8 Dankó János gazdasági igazgató kiállítási szándékát levélben közölte az Iparegyesületjegyzőjével, írása nemcsak irodalmi vonatkozásban jelentős, hanem értékes forrásul is szolgál az apátfalvi keménycserépgyár első esztendeinek történetéhez. A hosszabb terjedelmű levél gyárral foglalkozó részét éppen ezért az alábbiakban közöljük. ,, . . . Megvallom, hogy noha ezen becses felhívás örömérzettel tölte el, nem bírhatám elszánni magamat miszerint a fönn nevezett gyár készítményét legalább még ez évben — a T. Közönség bírálata alá bocsássam, ezért ígéretet nem akartam tenni, nehogy az adott szó beváltásával ezen csak három évekkel ezelőtt egy csekély értékkel bíró magánvállalkozó által létrehozott gyár jövőjének ártsak, inkább mint használjak, e nézetből semmi készületet nem tevék. Most azonban, midőn a hírlapokban örömmel olvasom, mint törekszenek a hazában létező majd minden, s így az edénygyárak is, az országos iparműkiállításnál képviseltetni ösztönt nyerve, gyárunk minden tökél hiánya mellett is elhatározám készítményeimből néhány kézalatti darabokat az .//. alatt idezárt..." — ,, . . . Azt azonban nem lehet örömmel nem említeni, miszerint több szakértők ítélete után e gyárnak szép jövője lehet, mely meggyőződéstől áthatva a Növeldei Főkormány elhatározná ezen jelenleg önkezelése alatt létező edénygyár — hogy a haza díszére hova hamarább fölvirágozzon — ama Morvahonban már eddig is értékét magasbfokára emelkedett, s a Cs. Kir. bécsi iparműkiállításnál két ízben arany érdempénzzel koszorúzott Traini edénygyár bérnökének Aue s pesti nagykereskedő Vankó társuraknak lehetőleg több kedvezményekkel által engedni s ezt annál is örömesebb teendi, minthogy a fönnevezett vállalkozók dús reményt nyújtanak olly edény előállítása iránt, amely az eddig ismert hazai gyárak legtökéletesb készítményeivel mind tartósságra, mind külcsínre versent futhat". 9 5 Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon c. dolgozat. Iparegyesület-Iparműkiálütások fejezete 76 — 99. o. (a szerzőtől). "Porcelángyárak: Herend, Telkibánya. Keménycserépgyárak: Batiz, Körmöczbánya, Murány, Szilvás. Apátfalva. 7 Hetilap 1845. 961. o., Magyar Gazda 1845. 1046. o., Pesti Divatlap 1846. 278. o., Magyar Gazda 1846. 359. o., Jelenkor 1846. 112. o., Miskolci Értesítő 1846. 1. 8 Hetilap 1846., 976. o. 9 Országos Levéltár Iparegyesület 1846 719 (rendezetlen csomó). 274
