Barna Gábor szerk.: Csépa Tanulmányok gy alföldi palóc kirajzás népéletéből 2. (Tematikus és lokális monográfiák Eger, Szolnok, 1982 )
Kakuk Mátyás: Csépa nyelvjárási sajátosságaiból
Az r + 1 hangkapcsolat a magyar nyelvterület jelentős részén 11-ben realizálódik, így Gsépá n is pallag , salló , talló , ritkábban kállátó , bábeliével , epëllevél hangzik, s előfordul kollát , mé'göllet és tüküllap is. Itt jegyzem meg a ,mángorló' mángoló alakját és a belőle képzett igét: mángoltunk . A sárlik-ban mindig r + 1 hallható. Az 1 + r realizációja lehet r vagy rr: asztarra , hajnarra , de van elvétve asztára , hajnára alak is. Kny. 1 : nyj. n. — ahun , é'hun , sëhun stb.; tanál , tanákosztak , csana -v csanán . Kny. n : nyj. 1 csak nagyon ritkán hallható az othoi-ban. Kny. J_ : nyj. 1 egy esetben jelentkezett: lózanottam . Kny. j_ : nyj. gy . — gyün - gyövünk - gyüttek - együtt ; gyüv ő re és h agyint ,dob' Az r utáni ny-ezés a következő szavakban jelentkezett: bornyú , born f yús - bornyúsodik /savanyúság vagy bor/, sarnyú , várnyú , V arnya s helynév, de természetesen: ezé'rjó . Kny. sz : nyj. c-re két példát hallottam: fűrécel , fúcfa /r/ Kny. s : nyj. cs.— csivalkodik Kny. p_ : nyj. f. — receft Kny. f : nyj. p_. — Józsé'pkó Kny. m : nyj. n. — csancsog ,csámcsog' Kny. t : nyj. d a gyakran használatos dobzódik ,sokat, sokfélét eszik, iszik' igében. Kny. f : nyj. t hallható a tér , Platz haben' igében /?/. Intervokális helyzetben a magyar nyelvterület különböző részein - néhány morfémához kötve - még egyéb msh.-megfelelések is találhatók. Csépa i anyagomban a következőket találtam: Kny. v : nyj. — léjé válik , szu ^ szuj , szujos Kny. d : nyj. — ojavágott , pejig /r/ Kny. h : nyj. v. — jűvösre /egyetlen adat/ Kny. h és v : nyj. ß. — civilek , dohánnyal , aßßal, csak a^;al latok, aki ... /Jórészt csak a hanyagabb ejtés következménye./ Kny. v : nyj. h. — fuhar A főképpen palóc típusú nyelvjárásokat jellemző msh.-megfelelés, melynek során a kny. t, d, 1, n + i /ü, i, u/ : nyj. ty_, £y_, ly_, rry_ + i /ü, i, ü/ változás megy végbe, Csépá n már csak néhány morfémához kötve él, leggyakrabban a kny. d + i : nyj. gy_ + i kapcsolatban jelentkezik. Az adatközlők mintegy harmada ejt időnként palatizált alakot, rendszerint erősebb koncentráció közben, de gyakran nyelvbotlásnak érzi, és javítja. A megfigyelt morfémák többségében is már csak egeszén enyhe, füllel alig érzékelhető palatizálódást vettem észre. Leggyakrabban az aggyig , ritkábban az eggyig hallható; aki használja, mindig kúdústetyűt mond. Megfigyeltem meg a következőket: hetegyik , másogyikos , Mag'gyikának szn, rosszákogyik ; ennyihány ,egynéhány' , hornyistának , tanyító ; lëmënnyi , innyi /a MNyA-ban még innya is/, kipublikátatnyi /é/, kivennyi , megöregennyi /é/, mëvvennyi - vennyi , szokot lennyi , segitenyi . Egyéb palátalizációs jelenségek: a/ Kny. d : nyj. g^;. — térgy - térgyei ; gyug - gyuktunk b/ Kny. n': nyj. ny_. — megnyől - nyöt - nyöve ; nyőstín.-v nyöstí ny ; t eknyö , teknyözsbéka ; vonyít ; paplany . röggeny , uzsonny a, de: uzsonnásztak ; rokon rokonnya ; igényes ; Istvány , Káimány , Szemmártony , Urbány Kny. ny_ : nyj. n. — Abszolút szóvégen az -n nazoorális, msh. előtt -n és mgh.
