Barna Gábor szerk.: Csépa Tnulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből 1. (Tematikus és lokális monográfiák 5/1 Eger, Szolnok, 1982 )
Szabó László: Csépa község társadalma
sokkal jelentősebb az a mozgás, amit egy-egy egyén, család leír élete folyamán megjárva szinte valamennyi fokozatot a teljesen vagyontalan állapottól a kisgazda pozícióig vagy ugyanezt az utat felülről lefelé befutva, majd ismét emelkedve. A néhány négyszögöl szőlő /200 négyszögöl felett/ vagy pár holdnyi szántó /3 kh felett/ nem elérhetetlen Csépá n egy élet munkájával a nincstelen számára sem. Ez pedig már jelentős társadalmi emelkedéssel azonos, lényeges társadalmi állapot változást jelent. Az előbb felsorolt, terminusokkal is jelölt helyi kategóriák valójában nem határozott társadalmi csoportok, sem nem igazi kategóriák, csupán állapotok, úgymond stációk a társadalmi mozgás útján. Ezért kerültük eddig a réteg, csoport, osztály vagy mas határozott társadalmi pozíciót jelző terminusokat, s alkalmaztuk a társadalmi tömb, nemes-gazda réteg alatti társadalom kifejezéseket. Ez a jelzett birtokhatárok Közé talán befogható szóles társadalmi tömb jellegzetesen mobilis . Egy-egy család, egyen élete folyamán több különböző rétegbe tartozik bele, s nincsen kijelölt, meghatározott helye. A helybeli megnevezések csupán a mindenkori pillanatnyi állapotot, stációt jelölik. A társadalmi mobilitást, állandó állapot változást jól szemlélteti az 1689-ben született Balogh János életrajza. „Édesapám Balogh József, édesanyám Lovas Anna volt Négyen voltunk testvérek: Julcsa, Mari, István és én. Én voltam a legfiatalabb. Családunk nem volt nemes. 1913' november 22-ón nősültem meg. A feleségem Molnár Katalin, ők sem voltak nemesek, de anyai ágon valamelyik ősük az volt. Négy családom volt, ma egy sincs. Egy 21 éves fiam most a háborúban halt meg, a többi még kiskorában. Egy másfél hónapig élt, a másik másfél esztendeig, egy pedig nyolc éves koráig, mert az első iskoláját kijárta. Édesapámnak csak egy háza volt, földje nem. A ház az epreskert felől volt: egy szoba, egy konyha, egy kamra. Az udvaron malacól volt, meg egy kisszerű istálló, aboan két darab tehén. Lovat nem tartottak, de én már kocsis-lovas ember voltam, lett egy kis földem. A háború elején bevonultam. Mikor hazajöttem a tizennégyes háborúból, volt egy kis pénzem. Mert hogy mondjam, olyan spór ember voltam. Mikorra leszereltem a zsoldbél volt 500 forintom. Mert a vegén még kaptam 100 forint leszerelési pénzt is. Abból azonnal vettem egy 160 négyszögöles elsőrendű szőlőt. Ez még tizenkilencben volt. Közben napszámos, arató voltam és építettem /a még megtakarított pénzemből és a rokonok is besegítettek/ egy kis házat is 1921-ben. Volt házam és 160 szögöles sző löm. Ez a Hármason, a Hármas-határon volt. Akkor mellette volt egy 115 négyszögöles darab szőlő, azzal mesgyes voltam. Megvettem azt is. Ezt már hitelre. De a kunszentmártoni takarékból kaptam kölcsönt, mert volt mire adjanak. Ez összesen 275 szögöles szőlő. Ebből már meg tudtam indulni. Közben voltam arató, a kenyérnek valót is azzal szereztük meg, aztán télen forgattam a szőlőben napszámért. Vettem lovat, kocsit és fuvaroztam is vele, A húszas évek végén eladtam a bort, megint lett egy kis megtakarított pénzem és a takarék segítségével a Hajlási úton vettem egy 525 szögöles földet. Az szántó volt. Ekkor fölfogtam úgy 15-20 kishold földet feles szántóba, azt munkáltam. Ezt több gazdától kaptam, volt harmados kukorica földem is. A harmincas évek közepétől mar a fiam is tudott segíteni. Ekkor a feleségem örökölt 250 szögöl szőlőt, de megint lett megtakarított pénzem is, meg kaptam a takarékból hitelt, mert a többit is visszafizettem. így megvettem Andrástól, a feleségem testvérétől a mellette lévő darabot, ami 260 szögöl volt. összesen volt a negyvenes évek elejére 735 szögöl szőlőm, 525 szögöl szántóm, házam, kocsim, lovam és vagy 15-20 kishold feles szántom. 21 éves koráig, míg a fiam be nem rukkolt, ő dolgozott velem, de akkor már aratót kellett fogadnom és az 10 q búzát vitt el. Magam nem bírtam. Az arató bennkosztos volt. Csépelni magam csépeltem. Ekkor lett eladó a Csípsárban 775 szögöl
