Bakó Ferenc szerk.: Fejezetek Visonta történetéből (Tematikus és lokális monográfiák 2. Eger, Szolnok, 1975 )

Hacsavecz Béla: A felszabadult Visonta és a „Reménység" Mg. Termelőszövetkezet története

A baloldali pártok, főként a kommunisták, a hatalomért folyó harcban a községben is igen aktívan ténykedtek. A kommunista párt járási titkárságának aktivistái minden héten népgyűlést vagy pártnapot tartottak. Majdnem minden vasárnap jöttek a csepeli és gyöngyösi munkások népnevelői, akik kijavították az iskolát és a templomot javítgatták a parasztok gazdasági felszereléseit. Majdnem minden vasárnap a helyi aktivistákkal együtt sorba járták a falu házait, agitáltak az új rendszer mellett. Ma is 28—30 év távlatából elismerésünket kell kifejezni a helyi, csepeli és gyöngyösi kommunistáknak és baloldali aktivistáknak, akik minden vasárnapjukat, szabad idejüket önzetlenül feláldozták a népi demokratikus rend szilárdítására. A hatalomért folyó harcban a község lakóinak többsége mindvégig a népi demokrácia oldalán állt. Az 1945-ös őszi választásokon a községben a három baloldali párt a szavazatok 55%-át, az 1947-es augusztus 31-i választásokon a kommunista párt 161 szavazattal 20%-ot, a szociáldemokrata párt 83 szavazattal 10%-ot, a parasztpárt 245 szavazattal 31%-ot kapott. A baloldali blokk az összes szavazatok 61%-át kapta meg. A baloldal ellentámadásának meg lett az eredménye. A reakció helyben is visszaszorult. 1946. augusztus 1-én, az ország erőforrásaira alapozva megjelent a forint, ami az árakat is stabilizálta. 1948. májusában helyben is egyesült a két munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven, melynek titkára id. Czövek Jenő lett. 1948. júniusában az addig egyházi felügyelet alatt lévő iskolákat államosították, bevezették a 8 osztályos tanítást. A hatalomért folyó harc Visontán is véglegesen a baloldali erők győzelmével végződött. A községi tanács megalakulása és munkája A község felszabadulásakor a községi tisztviselők nem menekültek el, munkájukat tovább folytatták. Dér István 1948-ig főjegyző maradt. Őt Bánfalvi Mihály követte 1950. októberig. 1950. október 20-án a Tanácstörvény alapján közigazgatási választásokat tartottak. A választások eredményeként 1950. október 22-én alakult meg a 71 főből álló első községi tanács. Id. Siska András helybeli újgazdát elnöknek, titkárának pedig Kamarás Lajost választották. 1953 tavaszán id. Siska Andrást a begyűjtési rendszerrel való elégedetlensége miatt leváltották. Őt Berzsenyi Béláné követte, akitől 1958 tavaszán munkája elhanyagolása és magatartásbeli hiányosságok miatt a tanács megvonta a bizalmat. 1958 tavaszától 1961. január 15-ig Hacsavecz Béla volt a községi tanácselnök, akit 1960. december 20-án a „Reménység" Tsz elnökévé választottak. 1961. január 15-től 1971 március elejéig Nagy Bertalan töltötte be a tanácselnöki tisztséget. Tőle a helyi szervek bizalmukat megvonták, mivel munkáját elhanyagolta, a község érdekével nem törődött és funkciója betöltésére alkalmatlannak bizonyult. 1971 márciusától 1974 szeptemberéig Ecsegi Béla társadalmi tanácselnökként látta el feladatát. 1974 szeptemberében Kamarás Lajos vb-titkár nyugdíjba vonult. Ekkor választották meg társadalmi tanácselnöknek, Ecsegi Bélát pedig elnökhelyettesnek. A községi tanács vb-titkári funkcióját 1974 szeptemberétől Molnár Nándor tölti be. A községi tanács megalakulása után igen népszerű volt. Az első nyilvános ülésein, melyet az iskolában tartottak, a tanácstagokon kívül 50—100 érdeklődő is megjelent. Az első időszakban a községi tanács fő feladata a begyűjtés, a városi lakosság élelmiszerrel való ellátásának biztosítása volt. A tanácsnál külön Begyűjtési Hivatal működött. A község mindig megkapta a begyűjtési tervét, amelyet év közben rendszerint meg-