Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Szabó László: A jászdózsai fokhagymatermesztés
gyasztották. Van nekem orvosságom is, do azt nem fogyasztom, csak a fokhagymát." A karécsonyesti fokhagyma evése a betegségektől általános érvénnyel óvja az embert : " Délig nem ettek sommit. Megfőzték délbe ja habart bablevest, meg tésztát, meg mákos tésztát cukorral, meg e^y gerezd fokhagymát ettek , hogy betegség no érintse. Nyersen ettük 21 bablevessel..." A nagypénteki étrendben is szerepel hasonló céllal hétféle étel között. Régen a századfordulón ugyanis hétféle ételt ettek : pálinkát, fokhagymát, habart bablevest, mézes mákoscsikot, aszalt szilvát, sült tököt, almát, diót, " Mindegyikből 22 keveset, hogy sok legyen belőle az uj évben, " Mások szerint a fokhagyma ebben az étrendben az egészséget óvja. Ma is megvan a nagypénteki étrendben a fokhagyma, jóllehet a többi étel egy része már kihullott. Ma fokhagymát, habart bablevest " angyali csikót" /mézes mákoscsik/ fogyasztanak. Közvetlen gyógyitásra - tehát nem megelőzésre - csak a giliszta bélből való kiűzésére használják az embergyögyászatban: " fokhagymát péppé kell 23 törni, tejbe osztatni, ugy kell meginni. Vagy égyomorra szalonnát, fokhagymát enni, " Az állatgyógyászatban gyakrabban alkalmazzék. Használják a betegségek megelőzésére : " A,disznónak ls jó a fokhagyma a moslékba. Egy fejet elmetélek, a,gerezdeket felaprítom. Minden h ar madik nap, , negyedik nap adok nekjk,ahogy eszembejut. Mert étvágya is jobban van a disznónak, meg a giliszta ellen is jó. Más állatnak nem adnak, nem tudok róla. " A gilisztás, férges disznónak főzve vagy nyersen, más gyógyszerekkel együtt adják: " Valamelyik állattól elkapja a gilisztát, az állat farka állandóan forog, keveset eszik, fogy. Egy fej fokhagymát meg kell főzni vízben és a levét moslékba kellett önteni. " " Ha valahol beleesett a féreg a farka állandóan pörög, keveset eszik, fogy. Szappanos vizet kell itatni vele vagy cirokmagot kell etetni Vele, Vagy fokhagymát péppé tör24 tek, tejbon tették, megitatták az állattal." Ritkán a seb bedörzsölésére is használták fertőtlenítő céllal : " Van olyan is s hogy ha a jószág beteg, akkor bedörzsöljük vele a seb környékét, mert füben ? fában adta az Isten az orvosságot,.." Fokhagymát adtak a tehénnek hascsikarás ellen : •" A lábával,a hasát Veri az állat. Ecetet itatnak, vagy Ösz25 szetört fokhagymát etetnek az állattal," A fent leirt gyógymódok megelőzések - a böjti étkezéseket kivéve, amelyek csak katoli26 kus vidékekre jellemzőek — megtalálhatóak az egész magyar népterületen. Sőt ennél az alkalmazott gyógymódok, óvások még gazdagabbak, változatosabbak is lehetnek. Kevés teljes néphit gyűjtés áll rendelkezésünkre egy településről, de Zagyvarékas on, amelynek lakossága részben palóc vidékről költözött le, az ember és állatgyógyitásra sokféle módon és több betegség gyógyításéra használták / tüdőbaj, mellkeménye dés, pokolvar, Szent Antal tüze, tehénrontás; füstöléssel; a fokhagyma küszöbön verésével,/^ A jászdózsai gyógymódok racionálisak, vagy a fokhagyma csipős ize, erős szaga miatt racionálisnak vélt gyógyitó eljárások. Ez megegyezik azzal a képpel, amelyet a jászdózsai népi gyógyászatról 28 általában alkothatunk. Pusztán a bélféreg kiűzésére,, tehén hascsikar ás ának gyógyítására és egy sebfertőtlenitő eljárásra korlátozódik a gyógyítás, s a megelőzés szintén a bél* férgesedést, valamint általános jó közérzetet /közöttük a vérnyomást/ befolyásolja. Ezek a gyógymódok azonban igen általánosak, gyakoriak, s az egészségvédelemben - jóllehet fokhagymatermelők véleményét közöltük, s másoknál ez nem ilyen erőteljes - napi fokhagymáévésről, vagy heti többszöri éhgyomorra való fogyasztásról tanúskodnak adataink. Mindaz azt bizonyltja, hogy a fokhagymater m es zté s, legalábbis a termelőknél, befolyásolja az ér ^Let egyéb területeit, fel er Ős it i a fokhagymához fűződő, még élő szokásokat, hiedelmeket.
