Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom

lakban végzett - tárgyalását sem. Feltétlenül szükséges az is, hogy ne csak egy-egy falu lakodalmi szokását vessük össze, hanem a lehetőségekhez képest figyelemmel legyünk az^egész Jászságra, 111. az egész palóc kulturterületre is. Az eltérések okait keresve feltétlenül számolnunk kell, yagy legalábbis fel kell vetnünk az időbeni fáziseltoló dást is. Tudjuk, hogy a XVIII. században a kiváltságos Jászkun kerületekben eléggé erős polgárosod

ás indult meg. Ez valószínűleg nem volt minden hatás nélkül a szokások, s igy a lakodalom területére sem. Konkrétabban ez azt jelentheti, hogy a két terület között a századfordulón tapasztalt különbség talán ennek a folyamatnak az eredménye. Az eltére seket előidéző tényezők között ez is szerepet Játszhatott. V. A továbbiakban egészen röviden Jászdózsa, valamint a tőle északra fekvő területek közötti kapcsolatra az összekötő és elválasztó tényezőkre mutatok rá. Ezek alaposabb vizsgálata azonban most nem lehet feladatom. Mindenek előtt arra kell utalnom, hogy a Jászság és különösen északi falvai gazdasági kapcsolatukban főleg Gyöngyös és Eger felé orientálódtak. Fontos összekötő, integráló kapocs a közös vallá

s. Ezt felerősiti még ma is az egri püs — pökség közelsége. Itt említem meg szorosan a valláshoz kapcsolódva, a búcsúba járást is. Észak felé orientálta a nagyon vallásos jászokat pl. a hires verebélyi bucsu. De itt említ hetem meg a dormándi és mezőtárkányi halottlátókat is, akikhez, nagyon sokan jártak a Jászságból . A házasság

i kapcsolato

k terén bonyolultabb a helyzet. A korábbi, viszonylag erős endogá mia után kb. a századfordulótól egyre erősödő exogám tendenciát figyelhetünk meg. / Ennek oka a kiváltságos helyzet megszűnése is lehetett. / Az exogámlának a peremen fekvő fal — vaknál kettős, más jász falvak, ill. palóc falvak felé mutató iránya van. Hatalmas erőt képvisel az eleinte etnikai, később területi alapon szerveződött történetijogi különállás és ezzel összefüggésben az un. jász öntudat. Szerepük hangsúlyozásán tul integráló / differenciáló / hatásukat Itt részletesen nem tárgyalom. A fentebb leírtakkal nem tartom klmeritettnek, lezártnak az integráló, valamint a differen ciáló tényezők felsorolását. Számos más, jelentős és jelentéktelenebb összetevővel kell bi zonyára még számolnunk. VI. Fentebb röviden emiitettem azokat a területeket, amelyeken az északi jász falvak, köztük Jászdózsa, és palóc települések kapcsolatai megnyilvánultak, ill. megnyilvánulnak. Bár a kapcsolatok valóban előidézhetnek hasonlóságokat, különbségeket a két csoport között, végleges választ azok eredetére addig nem adhatunk, amig nem tisztáztuk : vajon a hasonlósá « 18J -