Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára

ezredesként s a kisvárdai vár kapitányaként találkozunk vele. 1684-ben rá­adásul ő volt a kuruc hadak mellé rendelt krími tatár segélycsapatok főcom- missariusa is!26 Thököly bukása utáni években a család újra Ajnácskőre köl­tözött vissza; 1695. december 25-én itt érte a halál Vay Ádámnét, akinek a temetése 1696. március 18-án volt Füleken.27 A szakirodalom szerint Ajnácskő vára épségben „átvészelte” Fülek 1682-es ostromát és ettől kezdve hadászati jelentősége is megnőtt. A vár őrsége tevé­kenyen kivette részét a kurucok elleni harcból, kapitánya, ifj. Vécsey Sándor pedig hajdúival részt vett Eger 1687-es ostromában és a falak alatt halt hősi halált.28 Az itt leírtakkal ugyan mi is egyetértünk, azt viszont feltétlenül ki kell hangsúlyoznunk, hogy Fülek ostroma táján átmenetileg Ajnácskő is kuruc kézre került, habár erről valóban csak kevés forrás tanúskodik! Az 1682 nyarán és kora őszén Ibrahim budai pasa, Apafi Mihály erdélyi fejedelem, valamint az alig 25 esztendős Thököly Imre által végrehajtott had­járat során Ónod és Kassa bevételét követően a 30000 török, 12000 kuruc és 8000 erdélyiből álló egyesült sereg szeptember 10-én foglalta el a Koháry István főkapitány vezetésével 3-4000 magyar és német katona által védett Fülek várát. A kapitulációs egyezményt Koháryn kívül az összes tiszt alá­írta, s a várőrség szabadon elvonulhatott vagy csatlakozhatott Thököly kato­naságához, majd pedig Ibrahim pasa a kuruc vezér tiltakozása ellenére fel- robbanttatta a várat. A hadjárat során számos császári vár meghódolt Thö- kölynek, s őrségük is többnyire hűséget esküdött neki. Koháry több mint két évtizeddel később büszkén emlegette, hogy annak idején csak az ő két vára, Fülek és Csábrág tartott ki „Őfölsége hívségében”, ellentétben Divénnyel, Gáccsal, Kékkővel, valamint Bozókkal és Korponával, melyek őrsége köny- nyen meghódolt a kurucoknak.29 Ajnácskő feladásáról nem szól a fáma, de 26 Minderre nézve lásd Vay Ádám eddigi legalaposabb életrajzát: Esze Tamás: Thököly Imre és Vay Ádám. In: Molnár Mátyás (szerk.): Thököly-emlékünnepség - A fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából. 1975. október 18. Vaja, 1975. 451^152. 27 Varga Imre (szerk.): A kuruc küzdelmek költészete. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1977. 819. 28 Pálmány 1986.46—47.; Szederkényi Imre: Heves vármegye története. Eger, 1893. (oldal- szám-hivatkozás nélkül! — S. I.) Uo. 112. 17. jz. 29 Seres István: A nógrádi „Vitézlő Rend” Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban. In: Bagyinszki Istvánná - Balogh Zoltán (szerk.): Rákóczi állama Európában. Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója emlékére. 2005. Szeptember 15-16-17. Szécsény. Discussiones Neogradienses 9. Salgótarján, 2006. 156-157. 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom