Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
SERES ISTVÁN: Az ajnácskői vár szerepe a török kiűzése idején, különös tekintettel a Fülek várához fűződő kapcsolatára
STUDIA AGRIENSIA 31, 2015 Seres István AZ AJNÁCSKŐI VÁR SZEREPE A TÖRÖK KIŰZÉSE IDEJÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÜLEK VÁRÁHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATÁRA Bár a Gömör vármegyei Ajnácskő (vagy szlovákosan Hajnácskő) vára sosem tartozott a térség fontosabb erődítései közé, többször is találkozunk vele a kuruc szabadságküzdelmek történetével kapcsolatos összefoglalásokban, forráskiadványokban. A Thököly- és Rákóczi-kor hadtörténetében jártas olvasó leginkább két személy, ill. esemény kapcsán emlékezhet a vár nevére. Felesége, Iványi-Fekete Erzsébet révén ugyanis itt volt birtokos Vay Adám (1657-1719) II. Rákóczi Ferenc udvari marsallja, közeli barátja s egyben egyik legodaadóbb híve; másrészt pedig egy 1681-ben itt elkövetett állítólagos gyilkosság nyomán a szakirodalom innen indítja a kuruc kor egyik legellentmondásosabbnak tűnő szegénylegényvezérének, a Rákóczi által 1704 elején Egerben kivégeztetett Kiss Albert ezereskapitánynak a katonai pályáját. A Thököly törökországi emigrációját is megjárt Kiss Albert kuruc hadnagyként meglehetősen későn, 1694 őszén tűnik fel Thököly írásaiban, idehaza pedig a hegyaljai felkelést megelőző szervezkedés, majd a tiszaháti felkelésben vitt vezető szerepe alapján tarthat számon a tudományos szakma és az olvasóközönség érdeklődésére. Az 1666 körül született kuruc tiszt életének korai szakaszát ugyanakkor homály fedi, s eltekintve néhány 1686-1688 körüli említéstől, a Kiss Albert név először valóban a már említett ajnácskői gyilkosság kapcsán bukkan fel. Ezért igyekeztünk minél részletesebben utánajárni a kis vár korabeli történetének, és megállapításaink első részét jelen összefoglalásunkban kívánjuk bemutatni. Abban a szerencsében lehet részünk, hogy az adott időszakból mindjárt három katonai rendtartás is rendelkezésünkre áll, elért mondandónkat is igyekeztük a három forrás köré rendezni. Jelen munkánk a vár Thököly-kori szerepét igyekezik összegezni, egy későbbi alkalommal pedig a Rákóczi-szabadságharc helyi eseményei kerülnek majd bemutatásra. 367
