Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Várak és Közép-Európa Zrínyi Miklós korában
munkást foglalkoztató officina ferraria, a szerszámokat, ásót, szöget, kapát gyártó műhely növelte. Amint később látni fogjuk, a közép-európai konföderáció tervében kiemelt hangsúlyt kapott a kereskedelmi szabadság a különböző országok között. Helyzetét azonban nagyon megnehezítették a kormányzat monopóliumai és az ugyancsak élénken kereskedő bécsi udvari arisztokrácia is hevesen harcolt a piacokért. Csáktornya a családi múlt emlékhelye, itt őrizték a Szigetvárt védő híres várkapitány tárgyait: a páncél, a lámpa és a feszület a feláldozott élet emlékével szakrális jelentést kapott. Várkastélyában Zrínyi korszerű udvart szervezett, kincstárral, fegyvertárral, bibliotékával és rendezett kerttel. A Muraközbe látogató holland Jacopus Tollius elragadtatással írt a kastély termeiről, dicsérte berendezését, és lenyűgözte a korabeli Európa minden tudását, ismeretét, művészetét magába foglaló könyvtár. A határvidék valóságára csak a vár tornácán száradó török fejek és a szemben lévő török végvár, Kanizsa őrségei emlékeztettek. A fiatal Zrínyi életét kitöltötték a határ menti harcok a kanizsai pasával és a horvátországi végvidék portyázó török csapataival. A király rendeletére lovasezredével részt vett a harmincéves háború utolsó szakaszában a svédek ellen, és szembekerült I. Rákóczi György erdélyi fejedelem haderejével is. A horvát báni kinevezést elnyert Zrínyi 1650. október 25-én keltezett levelében önmagát így nevezte meg: „örökös gróf, szentelt vitéz, Dalmáciának, Tót- és Horvátországoknak bánja, az hatalmas harmadik Ferdinánd római császár és magyarországi koronás király urunk ő fölsége tanácsosa és komornyikja, Magyarországban főstrázsa- és lovászmestere, Szala és Somogy vármegyének főispánja, Kúppá melléki véghelyeknek fő, és egész Muraköznek és Légrádnak örökes [!] kapitánya.”8 Ezek a címek és méltóságok felfoghatók úgy, mint az uralkodó tudatos törekvése, hogy a magyar főnemességet az udvarhoz kösse. Viszont legalább ilyen fontos, és az adott társadalmi, gazdasági, politikai struktúra működésének elemi feltétele volt az is, hogy a nagy történelmi hagyománnyal, vagyonnal és politikai tekintéllyel rendelkező családok, közöttük a Zrínyi család is, éljen öröklött hatalmával és részesedjék új kormányzás gyakorlásában. 1648. május 26-i keltezéssel Zrínyi Miklós nevezetes levelet kapott Rómából. Filep Stanislavovich, Trákia és Nagy Bulgária választott püspöke 8 Bene Sándor-Hausner Gábor (szerk.): Zrínyi Miklós válogatott levelei. Budapest, 1997. 55. 23
