Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után

A 244 telekből összesen 232-höz volt magánszemély, mint tulajdonos bejegyezve. A „különbözet”, 12 telek, egyházi vagy valamilyen igazgatási és katonai használatban lévő épületet takart.17 A tulajdonosként bejegyzett személyek esetében tíz ingatlannál két tulajdonos is fel van tüntetve, köztük Franciscus Bogyó bíró is két telekhez (23; 150) van bejegyezve, mint tulajdonos. Mindezek alapján 222 főt kell figyelembe venni, ha a városi telkek tulajdonosainak nemzetiségét, jogállását, ezek arányát és azt a „kört” akarjuk meghatározni, ahonnan a városba települtek az ingatlanok tulajdonosai.

Az összeírás 74 telket jelöl „desertus”-nak. Ha ezek elhelyezkedését az alaprajzon összehasonlítjuk Ledentu látképével, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem puszta, vagyis üres telket kell értenünk a „ desertus ” elnevezésen, hanem elsősorban az ostrom során romossá vált házak-épületeket.18 Ami nem is csoda annak fényében, hogy a látkép készítése óta két nagyobb, több hónapig tartó ostromot is átvészeltek a város épületei. Míg az 1663-as török ostrom után a hódítók új szerzeményüket a lehető legrövidebb időn belül próbálták újjáépíteni, a város épületeiben esett kárt kijavítani, addig a visszafoglalást (1685) követően ugyanez az építő tevékenység nem jellemezte a város régi-új urainak politikáját. A fővezér, Lotharingiai Károly az 1687-es évben papírra vetett sorai világítanak rá legjobban a város erődítményeinek és épületeinek elhanyagolt állapotára:

„ (Május) 29-én érkeztem Komáromba. 30-án elmentem, hogy Érsekújvárt megnézzem, még mindig ugyanolyan állapotban van, a réseket gyeppel rendbe hozták, ebből néhány darab leesett. 12 000 forint szükséges a két bástya közti fal, az oldalak és a bástyák két felének a beborítására. A viz folyik az árkokban. A városban semmit sem építettek újjá. ”19

Amint az idézett sorokból is kitűnik, „tűzoltás” jellegű gyorsjavítások persze Érsekújvár esetében is történetek, de ezek a munkák elsősorban a város védőfalainak javítását érintették, a városi házak újjáépítése, javítása, tulajdonosaik anyagi lehetőségére és építési szándékára volt bízva. Ezt a feltevést támasztja alá, hogy a Magnifica Szeriniana tulajdonában lévő, 5. számú teleken álló romos épületet az összeírok „desertus”-ként, vagyis

17 Ferences templom és kolozstor (R:R:P:P: Franciscam( 18), Kaszárnya (Kasamna (42), Városháza (Domus Civica (66), vagy az új húspiac (Macellum novum (238).

18 OSZK.Kt. Thaly-gyüjt. Fol. H. 1389. fasc. 1704.föl. 68. Egyértelműen üresnek („Vacuus Fundus"), négy telek tekinthető (10., 183.,237., 238.) melyeken eredetileg sem állt épület.

19 Budától Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Szerk.: Szita L. Pécs, 1987. 96.

169