Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Kézműves-iparosok a népi bútorkészítésben
30 forintban.184 Ehhez képest a Rimaszombaton szabott 12 forintos taksa elfogadható volt, igaz ezen túl a mesterek megvendégelésének költsége is jelentkezett. Gyöngyösön a taksát magasabban, 15 forintban határozták meg, de a vendégül látást szigorúan megtiltották: „ ... Továbbá minden vendégeskedések és idogálások megtiltatnak nem is lészen szabad ezen Czéhnek az ollyan új Mestereket vagy ebéd vagy ital adással akár melly szin és fogás alatt terhelni. ” Nem volt ez alacsony összeg, de munkával elő lehetett teremteni. A mészárosok például 13 forintért adhatták 1777-ben rimaszombaton a „legnagyobb hízott ökörbőrnek párját választva.. ”, vagy a szűcsök 10 forintért egy nagy mentét adtak , fekete szép bárány bőrrel ”. Ugyanakkor a mindennapi használati tárgyak körébe tartozó rimaszombati cserépedények közül az egy- iccés máztalan korsó egy, míg mázas változatban öt dénárba került, de „ egy öreg mázos tál” is mindössze 25 dénár volt.185 186 A Helytartótanács előírása szerint olyan remek készítését kellett előírni, hogy azt könnyen lehessen értékesíteni. A rimaszombati céhremekként előírt keretes ajtó, illetve a négyszárnyú ablak a korszakban valószínűleg a legkönnyebben eladható asztalos terméknek számítottak. Az áruk is közel megegyezett: „Egy Ablak Ráma vörös Fenyöbül 4 Szárnyával hat lábnyom magasságú 2,75Ft Hasonló Ablak Ráma ött lábnyom magasságú 2,50Ft Egy Ajtó hat láb nyom magasságú és négy szélességű... 2,50Ft”m Az egységesítési törekvések és szabályozások ellenére a remeklésnél még a XIX. századból is találhatunk adatokat arra, hogy különleges darabok elkészítésére kapnak a legények engedélyt, illetve megbízást. Ezek közül is kiemelhető az egri bazilikát ábrázoló asztalosremek.187 A templom maketten lévő felirat a következő: „Joó János Mátyás első tanítója a Rajzolásnak Egerben, Szögedi születésű - igazgatása alatt Oberfrank asztalos mesternél Nagykárolyi születésű 184 SZULOVSZKY János 2005. 223. 185 Pelsőc 1777. BAZmL IV. A. 501/b. Mat. XVI. Fs. I. 190. 186 NML. IV. 1/1 Acta Cehalia/Árszabások 1742. 187 DIVT. 81.23. 1-5. 83
