Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
Az 1980-as években a rimazsaluzsányi Ján Ulicky, napjainkban pedig Rudolf Stehlík nevét emelhetjük ki. Ez utóbbi alkotó kiétei gyermekjátékaiból készült kiállítás Szlovákiában228 és több helyen a nagyvilágban bemutatták, így Ausztriában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban is. A hajdani Gömör megyéből nemcsak az ácsolt szekrényt, hanem az asztalosbútort is vásárolták Eszakkelet-Magyarország szerte. A fő probléma ezeknek a tárgyaknak a vizsgálatánál is - csakúgy, mint az ácsolt szekrények esetén — hogy kevés adat van a fennmaradt bútordarabok készítési helyéről és készítőikről. A stílusjegyek és a használat helyének ismerete azonban segítséget nyújtott a festett gömöri bútorok vizsgálatához.229 A festett bútorok többségében - ellentétben az ácsolt bútorral - tanult kézművesek munkái. A gömöri asztalosbútorok legkorábbi darabjai a XVIII. század derekáról maradtak fenn, ezért a kutatók a festett templomi mennyezetekkel való kapcsolatokat is vizsgálják. A templomi mennyezeteknek már a XVI. századtól találhatók megmaradt táblái a gömöri települések templomaiban.230 A gömöri festőasztalosok tevékenysége egész Eszakkelet-Magyaror- szágra kiterjedt, még azt követően is, hogy a XVIII. század közepétől egyre jobban megerősödött miskolci asztalosközpont is meghatározóvá vált a területen. A párhuzamok keresése annál is inkább kézenfekvő, mert a templomokban végzett asztalosmunka - a templomok mennyezetének festett kazettáin túl - a templomok bútorzatára is kiterjedt. A legtöbb esetben törekedtek is arra, hogy a templom mennyezete és fából készült berendezése egységes stílusban készüljön. A festőasztalosok általában a ládákéval megegyező alapanyagot, a fenyőfát használták, melyre temperával festettek. A dédesi templom építésével kapcsolatban 1801-ben például feljegyezték, hogy az asztalosmunkát végző Nemessányi József saját birtokáról, a 228 BODOROVÁ Ol’ga 2004b, 2005b. 229 TOMBOR Ilona 1967, 1968. 230 Almágy/Gemersky Jablonec, Újbást/Basta, Csíz/Őíz, Deresk/Drzkovce Hizsnyó/Chyzné, Rimajánosi/Rimavské Janovce, Kövi/Kameflany, Kiéte/Kyjatice, Karaszkó/Karaskovo, Krasznahorka/Krásna Hőrka, Kurinec, Lekenye/Bohúnovo, Murány/Murán, Pelsőc/ Pleiíivec, Ratkó/Ratková, Újvásár/Rybník, Rimabánya/Rimavská Bana, Rinya/Rumince, Siac, Szuhány/Suchán, Tomalja/Tomal’a, Süvéte/Sivetice, Csetnek/Stítnik, Uraj, Zeherje/ Zacharovce, Zipovce. VIERA Valentová 1973. 110. 103
