Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
R. VÁRKONYI ÁGNES: Végvár és mentalitás a végvártörténeti műhely negyedszázados története tükrében
gyermekeinek.52 Hasonló módon visszautasítja Radovij és Juranich a várkapitány jutalmi ígéretét, nem ajándékért, vagyonért vállalják a veszélyes utat. A becsület mindkét táborban magasabb érték, mint a pénz. Közös értékek a barátság, a bátorság, vitézség, a jó hír. A részegség a török vitézek halála. Mars nevével jellemzi Zrínyi Orsich Istvánt és Deli Videt, Delimán is megkapja a Török Márs 53 minősítést. A mentalitás váltás jól érzékelhető a Szigeti veszedelem női szereplőiben. A végvárakban, s a várak környékén élő katonacsaládok általában résztvevői az ostromoknak. A források szűkszavúak, a nők számbeli jelenlétéről nincs áttekintésünk. Bizonyos viszont, hogy 1552 óta gyakran szó van a harcoló nőkről. Július Melichor 1594-ben megjelent Resolutio brevis orationum c. művében a hős magyarok megsegítésére biztat. Elmondja katonai kiválóságukat és azt hogy az ország már jó ideje a kereszténység védőbástyája. Külön bekezdésben szól Eger 1552. évi ostromának nő hőseiről, vitézségüket az amazonokéval azonosítja. Johann von Hellenbach körmöcbányai szász eredetű hungaras család fia a wittenbergi egyetemen beszélt Eger védelméről: „Most a magyar nők következnek, ők nem kevésbé, mint a férfiak a hősök sorába sorolhatók.” S következnek a részletek: a lezúdított kő, forró víz, a csepűláng és az egyéni tettek: a férje halálát megbosszuló asszony és a halott anyja mellett tovább harcoló leány. Ezzel összevethetjük Szalárdi új motívumait: a Várad védelmében harcoló nőket. Szigetvár védői között nincsenek női harcosok. A Szigeti veszedelem női hősei törökök. A várostrom idején két nagy szerelem zajlik. Zrínyi legjobb vitéze Deli Vid felesége török leány, aki a keresztségben a Barbala nevet kapta és szerelménél csak hűsége nagyobb. A tatár Delimánt pedig Venus szenvedélyes szerelemre ébreszti Cumilla, a szultán lánya iránt. Cumilla és Barbala személyiségére sokban a keresztény világ 17. századi nőinek új szelleme és műveltsége jellemző. Cumilla „tisztességét hátra vetette” levelet ír (!) Delimánnak, hogy megvallja szerelmét. (Hol van még Anyegin Tatjánája!) Barbala pedig fiú ruhába öltözik, a török táborban kémkedő Deli Vid keresésére indul, s megöli a férjét leleplezni induló muzulmánt. A szerelmesek a magyar udvarok szókincsével beszélgetnek egymással. Cumilla az ókori szerelemébresztőt, Cupidót idézi, és bánatában, hogy Delimán vissza52 III/94 94. 53 V/46,60, - XV/59. 39
