Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

SARUSSI KISS BÉLA: Német katonák a 16. századi magyar végvárakban. A végvárakban állomásozó német katonák származási helye, motivációik

A jelek szerint azonban Haufensteiner, amikor murányi vagyonáról nyi­latkozott, szerényebb volt a kelleténél. A vele folytatott vita során, Miksa cseh és magyar királynak írt válaszában azt írj Hans Jakob von Rottal, a vár zálogbirtokosa hogy „Jan Haufenstainer geweser Trabanten haubtman im Castel Murän” több földet és legelőt bír, mint amennyire a kamarától tény­legesen engedélyt kapott.49 Arra kérte az uralkodót, hogy biztosok vizsgálják felül az ügyet, és azt a területet, amely meghaladja a Haufensteiner életfogy­tiglani tisztességes megélhetését biztosító mértéket, vegyék el tőle. Adják azt oda más alattvalónak, vagy neki személyesen, mivel alig van földje Murányban — talán fele annyi, mint Haufensteinemek („anderen unterthonen oder mir, der ich schien kein anbau und khaumb halb sovil als er zu Murän hab”). Kettejük pattanásig feszült viszonyát mutatja, hogy Róttál időközben türelmét vesztette Haufensteiner állítólagos sérelmei miatt, és indulatosan jelezte, hogy a volt vajda többet merészel, mint amit ő eltűrni hajlandó. A Haufensteinerre vonatkozó források ezután már fogyni látszanak, de az Udvari Kamara jegyzőkönyveiben két rövid és nehezen értelmezhető be­jegyzésből meghökkentő történet tárul elénk. Nagyjából az utolsó kérvény­sorozatát követően, augusztus 25-én a veterán harcos bejelentette, hogy egy Murányhoz tartozó pincében elásott pénzre bukkant.50 E tényről egy isme­retlen személy juttatott el emlékeztetőt Prágába. A kamara még ezen a na­pon megparancsolta Hans Steinbergemek, hogy kérjen Haufensteinertől je­lentést az elásott pénzről, ugyanakkor kikötötték, hogy a talált pénzzel az uralkodó tudta nélkül semmit sem tehet.51 Steinberger 1603. szeptember 14- én tett jelentéséből kiderült, hogy Haufensteiner valójában valamiféle kin­cset talált egy murányi pincében, amelyet onnan fel is hozott, de azt még nem adta oda sem a Besztercebányáról kiküldött embernek, Michael Schenchemek, sem Kaspar Wanner murányi kapitánynak.52 Az ügy kivizs­gálására Steinberger bizottság kiküldését szorgalmazta. Sajnos a talált kincsről további információval nem rendelkezünk. Az eset értékelésénél valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha összefüggést vélünk felfedezni a kalandos história és Haufensteiner azon makacs kísérletei között, amelyeket a libertinus státusz elérésére addig tett. Talán úgy gondolta, hogy 49 ÖStA HKA HFU RN 96 Konv. 1609 Juli. föl. 52-53. 50 ÖStA HF Prot. Bd. 555. föl. 413r. 1603. augusztus 25. 51 ÖStA HF Prot. Bd. 561. föl. 464r. 52 ÖStA F1F Prot. Bd. 555. föl. 524v. 1603. október 17. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom