Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

vaszkor a papot, bírót és kántort, ki egyszersmind harangozó, az aggokat és betegeket kivéve a férfi lakosság mind elhagyja tűzhelyét. Hátán ablaküveg- tartánnyal, kezében hatalmas vashegyes bottal, mely törékeny terhének támasztéka s védelmi fegyver megátalkodott ellenségei, a kutyák ellen, nekimegy a nagyvilágnak, határozott cél nélkül, bízván a gondviselésben.

Mindig ketten járnak együtt, mert egy nagyon elhagyatottnak érezné magát, a harmadik társ pedig csak az üzletet rontaná. Ezen kettős nem veszi igénybe a modern közlekedési eszközök kényelmét. Az országút és vasút miatta akár sohasem épülhetett volna. Annál jobban ismeri a gyalogösvényeket, főleg a hutákba vezetőket, ahol üvegkészletét kiegészítheti. Gyalogszerrel néha messze földre eljut. ...A szegény üvegesnek is idegen, részvétlen nép között, melynek gyakran gúny tárgya, hosszú ideig bolyongania kell, hogy övéi sorsát elviselhetővé tegye. Karácsony előtt, ha Isten is úgy akarja, visszatér családjához, hogy a szent ünnepeket ennek kebelében tölthesse, s kipihenvén fáradalmait, friss erőt gyűjtve új küzdelmeihez a létért. ”900

Zemplén megyében, az 1960-as években is még tanulmányozni lehetett Kishuta, Nagyhuta és Vágáshuta drótos és ablakos vándoriparosainak életmódját.901

Heves megyei Párádról, az üveghutából Eger, Kecskemét, Pest vásáraira is eljutott az üveg, de az áruval elszekereztek a falusi fuvarosok a Délvidékre is.902 A Borsod megyei bükki hutákból az Alföld és a Felvidék felé szállították az üveget. A gyertyánvölgyi üveggyár termékeit elfuvarozták Nagykálló, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Pelsőc, Tornaija, Rozsnyó és Szikszó piacaira.903

A Bihar megyei Bél üvegkészítő fabrikájának a termékeivel kereskedtek a XIX. század derekán Bél, Boklya és Benyefalva román lakosai.904

A Kolozs megyei Bocs község lakosai is jórészt vándorablakosok voltak, akik elsősorban Romániába jártak, a 800-900 lakosú községből évente 180-200 férfi vándoriparosként próbált megélni.905 A Háromszék megyei sepsibük- szádi üvegcsűmél a lakosok egy része az üvegáru házaló kereskedelmével, míg mások vándorablakosként keresték kenyerüket.906

900 SZMRECSÁNYI Arisztid 1891.2122.

901 A Hegyköz ablakosságára lásd: PETERCSÁK Tivadar 1981. 436-451; PETERCSÁK Tivadar 1973. 527-548.

902 TAKÁCS Béla 1970. 30-32.

903 VERES László 1978. 36.

904 FÉNYES Elek 1851. I. 116, 148; FÉNYES Elek 1851. III. 295.

905 Népszámlálás 1910. 860.

906 VOFKORI László 1998.1. 234.

233