Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok

szólásra.817 Vésett és köszörült termékei a XIX-XX. század fordulóján a legjobbak közé tartoztak az országban. Kossuch János 1863-ban meghalt, ezután az örökösei 1869-ben családi vállalatot hoztak létre. Közben 1868-ban megszerezték a nagy múltú körmöcbányai kőedénygyárat is. A Kossuch cég vette meg 1878-ban a csődbejutott Málnapatak-Hámoron lévő üveggyárat. Majd 1891-ben a cég tulajdonába került Neumann Ábrahámtól vásárlás útján az 1878-ban alapított ajkai üveggyár. A Kossuch cég ipari érdekeltsége volt a szinóbányai és az ajkai üveggyár, a körmöcbányai keménycserépgyár, a pesti kereskedelmi lerakat, s a Szinóbánya-ozdini erdőuradalom, amelyek az örökösök kezén maradtak a II. világháborúig.818

A Kossuch cég kiteijedt nemzetközi kapcsolatait jelzi, hogy 1891-ben már Lipcsében kereskedelmi képviselettel rendelkezett, s ennek segítségével nagy mennyiségű csiszolt öblösüveget szállított az Egyesült Államokba, Indiába, valamint Németországba.819

Pfantzelt Antal 1802-ben lett a Zichy család tulajdonában lévő úrkúti üveghuta bérlője. Rokonságában a felmenői a XVIII. század derekától üveges mesterek, tekintélyes polgárok voltak Pécsett.820 Apja jómódú pécsi polgár, szenátor volt, míg ő az 1810-es évektől Pest város polgára. 1802-1824 közt Úrkúton volt hutamester. Az ambiciózus, új típusú vállalkozók egyike, aki egy jó házasságkötéssel alapozza meg a jövőjét. 1807 után feleségül vette Ádler Teréziát (1794-1820), aki a csehbányái hutabérlő Ádler Ferenc testvére volt, s ezután átvette Ádler Ferdinánd csehbányái üveghuta alapító bérletét. Ádler olyannyira tehetős polgár, hogy Veszprém városnak a tanácsháza építéséhez adott hosszúlejáratú, és több rövid lejáratú kölcsönt.821 Pfantzelt Antal 1816-ban, amikor már másodszor folyamodott kitüntetésért a Helytartótanácshoz, azt a megye támogatta, s így kitüntették. Előrehaladásának újabb állomásaként 1821-ben magyar nemességet kapott, miután lefizetett 18520 forintot, s így a Krassó vármegyei Tamásd birtokosa lett, valamint megengedték nevének tomesti Pántzélyre történő megváltoztatását.822

817 FUTÓ Mihály 1944. 439.

818 ELEŐD ZOLTÁN Solt 1936. 8-28.

819 VARGA Vera 1989. 39.

820 LANG Ádám 2004. 27.

821 ÉRI István 1966. 152-153., 173.

822 ÉRI István 1966. 160-161. - A nemességet bizonyító királyi oklevelet 1821. június. 28- án állították ki. - KEMPELEN Béla 1914. VIII. 142.

212