Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok
Joseph von Lobmeyer a pályáját kezdetben, mint cseh üveggyáros kezdte, majd Bécsben nyitott üzletet a csehországi és a horvátországi gyáraiban termelt díszüveg áruknak. A Lobmeyer-féle vállalkozás a XIX. század második felében kiváló üvegei révén a bécsi császári udvar szállítójává vált. Lobmeyerék gyáraiban készültek azok a Bécsben, a Hadimúzeum kiállításán látható díszes üvegpoharak, amelyeket a K. u. K. Kriegsmarine (Haditengerészet) tiszti étkezdéje számára gyártottak, egyedi megrendelésként. Joseph von Lobmeyer formai és kiviteli tökéletességű üvegei, amelyeket kiállításokon mutatott be, a magyar üvegipar fejlődésére is hatottak. Lobmeyerék üzemei — igaz más tulajdonosok kezén - még 1920-ban is fennálltak. A Zahn család ősének valószínű az a Zahn Ignác tekinthető, akinek a csehországi Kreibitzben volt üveggyára, ahol félkész termékeket díszítettek, csiszoltak, aranyoztak és a bécsi raktárából a Monarchia országaiba szállítottak. A család ezen ősének az egyik leszármazottja Zahn Ignác 1807-ben a pesti üveges céh tagja, kereskedő, akinek a központi műhelye továbbra is Kreibitzben volt. E család tagja lehetetett az a Zahn György, aki egy kutatói feltételezés szerint Zahn Ignác üveggyáros (hutabérlő) fia volt,756 aki már 1819-ben Zólyomlipcsén a kamarai uradalom üveghutájának a bérlője, ahol vegyészeti retortákat, táblaüvegeket, fehér és zöld öblösüvegeket gyártottak.757 Az előbbi üzemnek kellett a kamarával kötött szerződése szerint ellátni vegyészeti üvegáruval Selmecbányát és Körmöcbányát.758 A gyár működése az 1840-es években is bizonyítható.759 Feltehetően ennek a Zahn György hutabérlőnek a fia volt az 1803-ban született Zahn János György, aki az 1830-as években a zlatnói (Csehberek) üveggyár tulajdonosaként tűnik fel a forrásokban. 1828-ban 12 évre kibérelte Málnapatak határában a farkasvölgyi üveggyárat azzal a céllal, hogy a zlatnói fabrikában dolgozó embereit lakáshoz juttassa. Valószínű, hogy átveszi és modernizálja 1836-ban azt a 1807-től létező zlatnói üveghutát, amelynek 1827-ben 103 telepes lakosa volt. Rövid idő alatt ez az üzem az ország egyik legjelentősebb üvegipari nagyvállalatává fejlődött. 1843-ban a második hazai iparműkiállííáson bemutatott termékeit, aranyozott és ezüstözött serlegeit, alabástromfehér és kék cukorszelencéit ezüstéremmel jutalmazták. Az 1846-os III. pesti iparmükiállításon ez a gyár fekete hyalith-követ (hyalith 756 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 71. 757 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 72. 758 MÉREI Gyula 1951. 119. 759 FÉNYES Elek 1851. III. 30. 203
