Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

SARUSI KISS BÉLA: A murányi vár élelemellátása a 16. század második felében

tek, nem tartalmazták (mert nem tartalmazhatták) a katonák által az élelemre fordított összegeket, amelyeket levonták a kifizetésre szánt zsoldjukból, tehát egyáltalán nem jutott el a hozzájuk.77 A murányi élelmezési gyakorlat bemutatása arra is például szolgálhat, a központi kormányzat azon igyekezetére, hogy minél kevesebb készpénzt fordítson a katonaság zsoldjára. Talán ennek a rendszernek viszonylag korai kialakulása (1552 körül már volt árszabás, 1561-ben már teljesen rögzült), más várak ellátási rendszerének a kialakításához is példát adott.

A katonák zsoldjába beszámított összegnek azonban költségei is voltak: a vár gazdasági tisztviselőinek és szolgálóinak fizetése, és az esztergomi érseknek fizetett tizedbérlet. Tudjuk, hogy az 1549-1555 közötti időszak tizedbér- letéért 1200 forintot, az 1557-es év tizedéért pedig 430 forintot fizetett a kamara Oláh Miklósnak.78 Egy a galgóci harmincados részére küldött parancsból kitűnik, hogy az 1566. évi tized bérletének összege 1100 mft volt. A kamara Turkovics János harmincadosnak azt az utasítást adta, hogy az összeg felét a galgóci harmincadból fizesse meg Oláh Miklósnak.79 (A másik felét a nagyszombati harmincadosnak kellett kifizetni.) A későbbi időszakból is csak töredékes adataink vannak a mindenkori esztergomi érseknek járó tizedbérlet összegéről. Az 1592. évi érseki jövedelmek között 1000 forint összegben tartották nyílván a Murányhoz tartozó gömöri tized bérleti összegét.80 Ebből a számadásból úgy tűnik, hogy ezt az összeget kifizették, de mivel a század második felében majdnem 26 éven keresztül az érseki tiszt betöltetlen volt, a Magyar Kamarának biztosan nem kellet a gömöri tized bérét kifizetni.81 A tizedbérlet kifizetéséről fennmaradt források, azt is mutatják, hogy ezeket magyar- országi jövedelmekből fizették, tehát az udvarnak nem kellett külföldi forrásokat erre igénybe vennie.

A vár tisztviselőinek és szolgálóiknak fizetéséről azt mondhatjuk, hogy azt lényegében maguknak kellett előteremteni. A várnak ugyanis főleg a birtokával kapcsolatos készpénzben fizetett feudális járadékaiból, a földjáradékból (cenzus), a hámorok és huták bérletéből, a vámból stb., annyi jövedelme, volt, amelyből ezt megtehette. Hogy ez mégsem történt annak okát abban látom,

77 Pálffy, 1995, i. m., 121-122. o., uő. : A török elleni védelmi rendszer szervezetének története. In Történelmi Szemle, 96/2-3. 182-183. o„ valamint no: A magyarországi török és királyi végvárrendszer fenntartásának kérdéséhez. In: Keletkutatás, 1995/tavasz, 82. o.

78 MOL MKA E 554 Városi és Kamarai iratok. 1728 tsz. föl. 13. és föl. 94. A pozsonyi kamara éves elszámolásai 1555-1559.

79 MOL MKA E 554 Városi és Kamarai iratok. Föl. Lat. 1274. A parancs 1567. augusztus 9-én Pozsonyban kelt.

80 Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Történelmi Emlékek. XXX11. köt. Verancsics Antal összes munkái. Bp., 1875. 68-78. o.

81 1573—1596-ig az érseki szék betöltetlen.

262