Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában

bek. Külön érdekessége a kimutatásoknak, hogy tartalmaznak olyan bevételeket is, amelyek az egyes kamarák zárszámadásaiban nem szerepeltek, ezek között is a legfontosabb jövedelmeket az uradalmi bevételek képezték. A kamarai igazgatás alatt álló végvári uradalmak bevételeit ugyanis helyben elköltötték a katonaság és a várbirtokigazgatás szükségleteire, így az uradalmi bevételek csak akkor kerültek be a kamarai zárszámadásokba, amennyiben a helyben felhasznált összegeken felül maradt még jövedelem. Ezekben a kimutatásokban azonban szerepelnek a kamarai uradalmak helyi bevételei is, amelyeket az uradalmi számadások alapján számoltak ki a kamarai számvevőségeken, azaz a természetben befolyt jövedelmeket átszámolták - többnyire a helyi árakon - pénzre, majd a készpénzbevételekkel együtt feltüntették az elvi összbevételt és ebből levonták az uradalom működési költségeit."

2. táblázat. A végvárak uradalmainak bevételei magyar Ft-ban

1574-76

1584-86

Eger

52 798

64 586

Szatmár

11 805

15 344

Tokaj

7 243

12 782

Szádvár

3 500

3 500

Szendrő

2 776

5 000

Krasznahorka

2 680

2 680

Putnok

1 835

1 875

Érsekújvár

41 484

48 254

Magyaróvár

11 477

Nincs adat

Komárom

1 839

Nincs adat

A kimutatásban szereplő mintegy tíz uradalom gyakorlatilag kivétel nélkül a végvárrendszer első vonalában elterülő várakhoz tartozott. Az adatsor szerint tehát ezek a jövedelmek pontosan ott keletkeztek, ahol a legjelentősebb katonai szükségletek mutatkoztak. Ennek hátterében egy tudatos kamarai pénzügypolitika húzódott meg, amelynek fő célja az volt, hogy a végvárak szükségleteit lehetőleg a helyszínen szerezzék be. Az 1540-es évek végétől a végvárrendszer kiépítésével párhuzamosan az uralkodó igyekezett minél több várat és az ahhoz tartozó uradalmat saját kezelésébe átvenni. A királyi birtok- politika eredményeként a kincstári birtokállomány a 16. század 60-as éveire 11

11 Mivel azonban a kimutatás készítői nem jártak el következetesen, ezért a két legjelentősebb bevételekkel rendelkező uradalom, az egri püspöki birtokok és az érsekújvári vár fenntartására hivatott esztergomi érseki uradalmak nettó jövedelmeivel egészítettem ki az adatsorokat.

136