Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

Az aradi vár foglya - Knezić Károly kálváriája - Az ítélet

Az uralkodót Haynau október 2-án tájékoztatta arról, hogy kiknek a halálos ítéletét hagyta jóvá. Ugyanekkor egy futár Arad felé indult el, vive az intézkedést arról is, hogy a kivégzések október 6-án legyenek - Latour halálának évfordulóján.84 Október 5-én reggel 7 órakor a tábornokok felsorakoztak és Emst törzshadbíró kihirdette az ítéleteket. A börtönó'rök rögvest megbilin­cselték őket. Majd a látogatók engedélyt kaptak arra, hogy meglátogas­sák - életükben utoljára - a lőpor és golyó s a kötél általi halálra ítél­teket. Damjanich János, Láhner György, Lázár Vilmos és Vécsey Ká­roly felesége ekkor tudta meg a rémséges hírt. A többinek felesége en­nél később, néhányuk jóval később! Amikor Knezié Károly felesége, Kapitány Katalin megbizonyosodott az ítélet végrehajtásának híréről -utána halt imádott férjének,85 feltehetően 1849. december havában. Ahogyan akkor mondták: bánatában meghasadt a szíve! 84 Latour, Theodor de Baillet von, gróf (1780-1848), császári és királyi táborszer­nagy, hadügyminiszter. A bécsi forradalom népítélete végez vele. „Latour nyakán kö­tél” - írja Petőfi Sándor. 85 Kapitány Katalin tábornokné asszony halálesete mindmáig kissé vitatott. Milyen tények bizonyítják, hogy még 1849 végén meghalt? - Az aradi vértanúk minden korai kutatója egybehangzóan állapítja meg, hogy Katalin asszony „...végtelen bánatában csakhamar a földbe követte...” (lásd VARGA Ottó 1893. 63.!) - Egri kutatója, Breznay Imre a családtól úgy értesült, hogy “...szegény asszony, mikor meghallotta urának gyá­szos végét, összeesett és meghalt szívszélhűdésben...” (Egri Népújság 1922. október 6.) - A vitát maga Breznay Imre indította el azzal, hogy az egri nem egyesült görög parókia halotti anyakönyvét is átnézte s felfedezte, hogy egy Jekaterina Valova Kralévá Knezsicsa nevű asszony 1853. május 31-ig meghalt. Első gondolata az lehe­tett, hogy ez az asszony azonos Kapitány Katalinnal. Végül is maga veti el ezt a felté­telezést - mondván —: „Szinte lehetetlen ugyanis, hogy csak ekkor - negyedfél év múl­tán - tudta volna meg urának kivégzését.” - olvasható az Egri Népújság 1922. október 6-i számában. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy mind Kapitány Katalin, mind Knezic Károly római katolikusok voltak. - A közvetett bizonyítékok is tagadják a két asszony azonosíthatóságát. Pl.: Kapitány Mihály szoros kapcsolata az egri érsekség­gel, mindkét Knezié-leány keresztapja Lévay Sándor kanonok, s hogy az árvák még Bartakovics Béla egri érseksége előtt kerültek a poroszlói Kálló-rokonokhoz. (Bartakovics Béla 1850-ben lett egri érsek.) 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom