Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

Gondok és örömök - Veliki Grdevac 1808-ban

Veliki Grdevac 1808-ban

Knezic Fiilöp főstrázsamester a nagyvilágban, az osztrák császárság és a magyar királyság területén lezajló eseményekből tudta tehát, hogy belátható időn belül valamelyik frontra kerül, mert parancsnoki tapasztalataira, felkészültségére szüksége lesz zászlóaljának. Az események logikájába ugyan nem vélte beleilleszthetőnek az új tiszteletadási forma bevezetését, de jó katona lévén, elfogadta és gyakoroltatta. (Az új tiszteletadás módja a mainak felel meg: a jobb kezet - előírásosan - a csákó, sisak, föveg széléhez kellett emelni úgy, hogy az valóban tisztelet- adást, tiszteletet, fegyelmet és szépséget fejezzen ki. Ezt megelőzően az alárendelt levette csákóját, fövegét, ha elöljárójával találkozott.)

A főstrázsamester ugyanakkor aggódott is. Aggodalmainak családi okai voltak. Felesége: a szelídlelkű Benkő Borbála3 szeretetteljes frigyük újabb terhét hordta szíve alatt. A leendő kis ember néha már türelmetlenül jelezte jövetelét. Az aggódó férj tehát nem szerette volna, ha távollétében jön világra az újabb családtag.

S valóban: 1808-ban megszületett a Knezié-család újabb, feltehetően középső fiúgyermeke, aki a keresztségben a Károly nevet kapta.4

3 A korai vértanú-kutatók azt állítják, hogy Knezic Károly édesanyja Omar (vagy Omer) pasa lánya, illetőleg valamilyen ági leszármazottja lett volna. Erről a pasáról annyit tudunk, hogy eredetileg és feltehetően horvát származású határőr-ezredbeli altiszt volt, aki kilépett eme szolgálatából és áttért a mohamedán hitre. Később „Oláhország katonai parancsnoka” lett, akivel kapcsolatba lépett Bem József tábornok is. Breznay Imre tisztázza Knezic Károly édesanyjának a nevét, mégpedig az egri főplébánián őrzött házassági anyakönyvi bejegyzés alapján. Kissé zavaró az a tény, hogy ez az egri forrás Benkő családnevet tartalmaz, Knezic Károly 1849. augusztus 27-i kihallgatásának jegyzőkönyve pedig Benkó családnevet, amely egy császári és királyi tábornok nevét jelenti, akire - mint rokonára - Knezic Károly hivatkozott. A Benkő családnév fogadható el, feltételezvén, hogy Mészáros Ferenc eskető plébános pontosabban tudta a magyar családnevet leírni, mint Ernst törzshadbíró, vagy valamelyik nem magyar származású, magyarul nem tudó írnoka. (Az persze nem zárható ki, hogy a Benkő családot valamilyen fokú rokonság fűzhette Omar - vagy Omer - pasához!)

4 Mindeddig nem derült ki, hogy Benkő Borbála hány gyermeket szült. A különféle források összehasonlító elemzéséből csupán az feltételezhető, hogy Károly volt a középső fiúgyermek. Ugyanis az 1849. augusztus 27-i kihallgatási jegyzőkönyvben éppen ő hivatkozik József nevű bátyjára, aki a császár szolgálatában Goitonál századosként halt hősi halált. Öccsével pedig Buda bevételénél találkozott.

17