Lengyel László (szerk.): Devóció és dekoráció - 18. és 19. századi korolstormunkák Magyarországon - Studia Agriensia 7. (Eger, 1987)

Knapp Éva - Tüskés Gábor: „Öltöztetve vagyon vörös bársonyba..." Feldíszített katakomba szent ereklyék Magyarországon

re. Először 1799-ben, 57 évvel a transzláció után, Klobusiczky Péter kanonok adományából kapott új díszt az ereklye.20 A második öltöztetésre a templom 1827-es restaurálásakor került sor, amikor a kalocsai apácák öltöztették fel a testet és a koporsót is megújíttatták.21

A forrásokban szereplő kolostorokon kívül minden valószínűség szerint más női rendházak is foglalkoztak ereklyedíszítéssel. így például feltételezhetjük, hogy a kismartoni kastélykápolnában lévő Szt. Constantinus testét ezüsttel és arannyal átszőtt világoskék brokátruhába a kismartoni ágosto- nos apácák díszítették fel.22 Munkáik alapján azonban az előbb említett kolostorok lehettek a legismertebbek, mivel a katakombaszentek ereklyéinek feldíszítése különösen nagy kézügyességet és szakismeretet igényelt, s ezért távolabbról is felkeresték őket a megrendelésekkel. Az ereklyedíszítés a kolostormunkáknak csupán egyik legreprezentatív csoportja, emellett a női kolostorok másik ,,mellékfoglalkozása” az egyházi liturgikus öltözetek készítése volt, amellyek előállításához ugyanazokat a — nagyrészt olasz és francia importból származó — anyagokat használták, mint a paramentu- mokhoz. Pontosabban szólva, a liturgikus öltözetek készítése a női kolostorok körében szinte általánosnak tekinthető, ereklyék díszítésével viszont csak azok foglalkozhattak közülük, amelyek az állandó megbízások révén nagy gyakorlatot szereztek a díszítőelemek elrendezésében és az anyagkezelésben, ezáltal jelentős hírnévre tettek szert, s így ezek a munkák a kolostorok egyik fontos bevételi forrását jelentették.

Az ereklyék korabeli megjelenésére vonatkozó egykorú források ugyancsak rendkívül szűkszavúak. Az 1651-ben Nagyszombatban elhelyezett „tíz szent mártír” díszítéséről például csupán annyit tudunk meg, hogy azok testét bársonnyal ékesítették.23 A Máriavölgyben tisztelt Szt. Theo- dorát 1717-ben értékes ékszerekkel díszítették.24 Ugyanez az ereklye az 1786-os feloszlatási jegyzőkönyvben úgy szerepel, mint ,,1 hl. Leib in hölzerner vergoldten Sarch, samethen Kleid mit Porthen“ ,25 Az 1696-ban a budavári Nagyboldogasszony templomba transziáit Szt. Fortunatus testét aranyszövettel és drágakövekkel ékesítették és aranyozott üvegkoporsóban helyezték el.26 A székesfehérvári Szt. Candidus budai klarisszák által készített, 160 aranyforintba kerülő öltözéke a korabeli vélemény szerint „ olyan szépséges elegáns volt, hogy ki látta, hozzá hasonlót nem tudott mondani" .27 A Mucsiba került Szt. Valerius Felicianus testét 1826-ban ,,különféle szabott ruhák sorába, aranyművekkel borítva és más díszekkel szépen ékesítették, és harcos módjára felöltöztetve egy szép mesterséggel kidolgozott és

29