Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyar és török végvárak (1663-1684) - Studia Agriensia 5. (Eger, 1985)
Csorba Csaba: 17. századi végváraink a veduták és tervrajzok tükrében
kérdésében egyértelműen. Az általa hitelesnek minősített 108a ábra nem hiteles, hasonlóképpen a 109—110. és a 105 — 106. és 108. sem. Bethlen Gábor emlékezete. Szerk.: Makkai László. Bp. 1980. (a képanyagot válogatta Zimányi Vera). Nem hiteles: 27. Buda; 28. Kolozsvár; 29. Nagyvárad; 30. Nagyszombat; 32. Sopron; 33. Lakompak; 34. Munkács; 35. Ecsed; 36. Vác; 37. Tokaj; 44. Belgrád. Hiteles viszont a Le Dentu-sorozatba tartozó 17. Érsekújvár; 18. Drégelypalánk; 19-20. Léva; 21. Szécsény; 22—23. Kassa; 24. Szendrő; 25. Ónod; 26. Németújvár. Jelentős számú hiteles elemet tartalmaz a 31. Pozsony-ábrázolás. Bethlen Gábor krónikásai, összeállította: Makkai László. Bp. 1980. (a képeket gyűjtötte és válogatta Zimányi Vera). Nem hiteles ábrázolások: 43. Szászsebes; 44. Kolozsvár; 45. Brassó; 46. Medgyes; 47. Nagyszeben; 48. Beszterce; 49. Segesvár; 51. Buda; 52. Kassa; 53. Várad. Cementé Wilhelmb Gizella'. A kanizsai vár metszetábrázolásának típusai. Thúry György Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1919-1969. Nagykanizsa, 1969. 69-83. A kanizsai vár ábrázolásainak túbiyomó többsége nem hiteles. Centiemé Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc- sorozatai. Folia Archaeologica. IX. Bp. 1957. 187—203. A hitelesség kérdésében a szerző nem foglal egyértelműen állást; valójában egyetlen Zimmermann-kép sem hiteles, történelmünk szemléltetésére ábrázolásai teljességgel alkalmatlanok emiatt. Cserei Mihály: Erdély históriája. Sajtó alá rendezte: Bánkúti Imre. Bp. 1983. (a képanyagot Rózsa György válogatta). Nem hiteles: Kolozsvár, Buda ostroma (1686), Belgrád (1688). Hiteles: Székelyhíd. Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története. Budapest Régiségei XXIV. 1. Bp. 1976. 349—363. p. Megállapítja, hogy Pest többszáz 16—17. századi ábrázolása közül teljes egészében egyetlen egy sem hiteles, elemzi a 16-17. századi metszetek forráskritikájának alapelveit, főbb szempontjait. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Bp. 1978. Megállapítja, hogy Esztergom 1543. évi látképe nem hiteles (99.) és utal általában a metszetek csekély forrásértékére (134.), keletkezésük körülményeire. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Tokaj-Ónod-Szerencs. Bp. 1980. Elemzi a tokaji látképek forrásértékét (59., 131., 134., 141.). A címkép - a díszborítón — nem hiteles ábrázolás, közléséhez a kiadó ragaszkodott, mivel a korabeli metszetek közül ez volt a leglátványosabb. Dankó Imre: Ismeretlen török kép Gyula váráról. Gyula, 1966. Hasonlóan a többi török várábrázoláshoz, ez sem hiteles. Dercsényi Dezső—Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár. Bp. 1963. Hiteles ábrázolásokat közöL Az Angielini-alaprajz 1603-ból (12. kép) pontos és hiteles, de a védőfalakon belüli építményeket sajnos nem tünteti föl. Dercsényi Dezső-Pogány Frigyes: Pécs. Bp. 1956. Hiteles a 27. kép Haüy térképe 1687- ből, nem hiteles a 28. kép (Birckenstein). További aprólékos elemzést igényel a 26. kép (rajz 1690-ből), kiscbb-nagyobb pontatlanságai miatt.'A kötet újabb kiadása (Bp. 1966.) változatlanul közli az előbbiekben említett képeket. Détshy Mihály: A gyulai veduták kérdése. Gyula, 1960. 15. Korábbi cikkének átdolgozása: Az egri vár ábrázolásai a gyulai vár XVI-XVI1. századi vedutáin. Mű148
