Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében
építési ütemezés, a munfca feszítettsége a XVI. században a szend- rőiniél magasabb fokú volt. Már az 1570-es éveikben lengyel vendégmunkásokat is foglalkoztattak.43 Köziismert, hogy az ország első állandó kőhídját is ide tervezték.44 Tokaj őrsége a XVI. század - ban olykor csaknem elérte a 650 főt és katonáinak a fele német volt.45 A létszám nem tartalmazza azt a 100 naszádost, amely külön parancsnak alatt itt állomásozott és ostrom idején az ellátás folyamatosságát biztosította volna.46 Tokaj főkapitányai a XVI. században az egy Balassa Ferenc (1591) kivételével nem voltak magyarok.47 Amikorra Szendrő ötbástyás vára elkészült, Tokaj helyőrsége a felénél is kevesebbre csappant.48 A stratégiai helyzet, az erődítés színvonala és a katonaság létszáma, összetétele közötti szoros összefüggések valamennyi végvárban kimutathatók. Még csupán egy példával élünk. Kiálló négy fülesbástyás vára olasz építész terve alapján rohammunkával készült. Ezért is sikerült oly kicsire a belső tere, amely körülmény a későbbiekben állandóan panasz tárgya: a huszárság a városban lakott. Téglából és palánkból rótt új-olasz bástyái a kor színvonalán álltak,49 ezért királyi végváraink között szerintünk az ötödik helyezett. Őrsége maximálisan 500 fős. Gyalogosainak egyhar- mada magyar, a lovassággal együtt a magyarok többséget képeznek. A vár főkapitányai mind magyardk voltak.50 Erődítés szempontjából több felső-magyarországi végvár jelentéktelennek minősült. Ugyanis a családi várak jó része véghelyekké nyilvánításuk után is többnyire megőrizte a középkori szerkezetét. így Balogvár, Gedővár, Ajnácskő, Somoskő. Maga a királynői vár, Diósgyőr egyetlen többszögű bástyával és egy rondellával bővült a XVI. században. Putnoknak is a XVI. század utolsó negyedében még csupán egy ötszögű bástyája volt (és 3 kerek XV. századi eredetű tornya),51 Sirok, az alsó vár két óolasz bástyájával alig volt korszerűbb. E várak gyalogos őrsége a XVI. században 20—100 fős, és csak Sirok lovassága érte el a 200 főt.52 A felső-magyarországi végvári szervezetben is megfigyelhető az a törekvés, hogy katonai szempontból a kis véghelyeket földrajzi helyzetük szerint valamely nagyobb vár alá rendelik. A fővárral együtt — mondhatni — alegységet képeztek a főkapitányi 141
