Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Jegyzetek

59. Breznay Imre, II. 1934. 223.

60. Bodó Sándor, 1968. 174.

61. Nagybákay Péter, 1981. 11.

62. Uo. 38. — A szabók jellemző céhjelvénye, az olló és a rtű megtalálható a besztercebányai szabók 1769-es céhládáján, a hybbei szabók 1785^ös céhbélyegzőjén, a rimaszombati szabók 1858-as hutaüveg társpoharán, s a zalaegerszegi szabók pincetokba való hutaüveg palackján. — S. gy. 1981. X. 20—21. Besztercebánya, Középszlovákiai Múzeum, Rimaszombat, Gömöri Múzeum, Rózsahegy, Liptói Múzeum. — A hazai szabócéhes tárgyak közül a legkorábbi szabójelvény-ábrázolások egyikét lelhetjük a sárospataki szabók 1555-ös céhpecsétjén. — Bodó Sándor, 1970. 207.

63. DIV. LUK. TD. 81.45.1. Az egri szabócéh privilégiumlevele — 1736-ból.

64. Breznay Imre, II. 1934. 287—288.

65. HmL. Az egri honművészeti szabócéh iratai XV—7/4—72.

66. Éri István—Nagy Lajos—Nagybákay Péter, 1975. 290.

67. Nagybákay Péter, 1981. 11.

68. Bodó Sándor, 1968. 172.

69. Szalay Emőke, 1977. 203.

70. Breznay Imre, 1934. II. 219—220.

71. Nagybákay Péter, 1965. 139.

72. „A czéhkorsó............................sajátos korsó, melyből bizonyos ünnepélyek, például: czéhlakmározások, czéhláda átvitele, czéhmes- ter választás, remekeltetés, felszabadítás alkalmával isznak a mesterek és illető legények. A czéhkorsó rendes őre az atyamester.” Nagybákay Péter, 1965. 139.

73. Magyar Néprajzi Lexikon I. 1977. 308—309. A népi cserépedények tipológiája megkülönbözteti az ún. nagy bokályt, kb. 25,0 cm; az ún. bokályt, kb. 20,0 cm és az ún. kis bokályt, kb. 15,0 cm. Igaz Mária—Kresz Mária, 1965. 112—113. Az előzőek alapján a dolgozatunkban szereplő edényeket, bo'kályoknak minősíthetjük.

74. P. Brestyánszky Ilona, 1976. 182. — Miután a bokály megnevezés egy jól körülhatárolt, jellemző cserépformát takar, azért mi is a bokály elnevezést használjuk.

75. P. Brestyánszky Ilona 1976. 1899 jel. alapján. — A habán készítésű céhjelvényes bokályok egri használatára értékes adatokkal szolgált az egri várásatás. Az itt folyó feltáró munkák során két olyan céhjelvényes bokály került napvilágra, mely a XVIII. században készült. A kisebb bokály pékjelvénnyel díszített (perec, kifli), a másik, a nagyobb bokály töredékesen került elő. Ez utóbbi zöld levélkoszorúban lakatos jel vényekkel (harapófogó, kalapács) ékes. Az egri múzeumi gyűjteményben őrzött ún. alvinci habán kerámiákkal közös vonásokat mutatnak. Kozák Károly feltáró régész közli a várostörténetileg igen érdekes bokályok leírását és fényképeit is. Kozák Károly, 1966. 104. ill. 138. 31—32. ábráié. Allegóriák és emblémák. No. 2. ábra. 4. rajza.

77. Benkő Samu—Deák Tamás—Szabó Attila, 1981. 49.

143