Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

végétől, aki az 1940-es években a gyöngyösi zsidóság történetének „objektív" földolgozására vállalkozott. Belépéskor a szervezet tagjai ünnepélyes fogadalmat tettek, vállalva, hogy kíméletlen harcot folytatnak a zsidóság, a szabadkőművesség, a szociáldemokrácia, liberalizmus, kommunisták ellen.

168 Megváltozott a zsidókérdés megítélése is. Eddig mint felekezeti probléma merült föl, dr. Somogyi István azonban lapjában már 1920-ban meghirdette „...Nem felekezeti kérdés többé a zsidóság, hanem faji probléma... "

169 A kézrekerített kommunisták elleni megtorló eljárást is megpróbálták antiszemita hecckampánnyá alakítani. Noha az egri kir. törvényszék 1920 áprilisában Gyöngyösön lefolytatott tárgyalásán Nemecz József volt az elsőrendű vádlott, mégis a zsidó származású vádlottakra hivatkozva megpróbálták felszítani a zsidóságellenes hangulatot.

170 Az izgatás elérte célját. Leginkább a fiatalságot sikerült nyílt antiszemita kiállásra rábírni, ezen belül is meghatározó volt a nyíltan antiszemita Gyöngyösi Atlétikai Klub „saját nevelése".

171 Leglátványosabb zsidóellenes kilengésre 1920. elején került sor, az első nemzetgyűlési választások idején. Dr. Bozsik Pál plébános, képviselőjelölt választási esélyeit javítandó a fővárosból egy kisebb ébredőcsoport (EME) érkezett. A budapesti vendégek éles zsidóellenes beszédeket tartottak. „...Számosan kapát, ásót, fütyköst, dorongot, korbácsot és boxert ragadtak és így felfegyverkezve haladtak a város központja felé, az útjukba került zsidókat elverték, az ablakokat, néhol a kapukat betörték, riasztópisztolyokat sütöttek el, mire a zsidók elbújlak házaikba és bezárták a kapukat. A Jókai Mór-utcában egy zsidó ház sem maradt épen, a tüntetők néhol leverték az ablakpárkányokat és leszakították az esővízcsatornákat is... Ez a többszázfőnyi csoport felvonult a Kereskedelmi Csarnok épülete elé... Miután a Kereskedelmi Csarnok kiszolgáló személyzetét a járőrök ártalmatlanná tették, a budapesti csoport vezetője néhány emberrel a ruhatáron keresztül behatolt a Kereskedelmi Csarnok nagytermébe és egyik kezében órát, a másikban korbácsot tartva, felszólította a zsidókat, hogy 5 percen belül távozzanak, majd elhagyta a helyiséget. Elsőnek egy estélyi ruhás egyén lépett ki és arra hivatkozva, hogy ő református, szabad elvonulást kért, de nem kapott. Utána a vendégek, mintegy harmincan, egyenként szállingóztak ki a Csarnok nagyterméből és utat kerestek a menekülésre. De a sorfalat álló tüntetők valamennyit feltartóztatták és „adjátok tovább " jelszóval tettleg bántalmazták, köztük azt a zsidót is, aki a forradalmak alatt a városi közélelmezés vezetője volt s mint ilyen a nép ellenszenvét vonta magára... "

172 168 BACHÓ László, Dezséri 1942. 19-20. Közli az antiszemita fogadalom 14. pontját is. 169 Gyöngyös és Vidéke 1920. február 29. 170 Börtönbüntetést egyébként a zsidó származású kommunista vezetők közül Gergely Danó, Schwartz Ármin, Fenyvesi Gábor, Friedmann Ernő, Nádas Márton, Hersch Izsák, Stern Pál kaptak. 171 BACHÓ László, Dezséri 1942. 9. 172 BACHÓ László, Dezséri 1942. 41. Dr. Bozsik Pál plébános az eseményekről csak utólag értesült, szabadulni is igyekezett azonnal kellemetlenné váló túlbuzgó korteseitől. Bachó László felrója a megvert zsidóknak, hogy „másnap a bántalmazott zsidók bekötött fejjel, arccal, vagy karral, tüntetve sétáltak az utcán, olyan is volt, aki mankóval bicegett... "