Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1999)

A forradalmak idején alakult ki az a vélekedés, s a köztudatban napjainkig erősen tartja magát, hogy az egész forradalmi időszak és pláne a Tanácsköztársaság a zsidók ármánykodásának műve.

158 Tény, hogy mind az orosz, mind a magyar kommunista vezetésnek számos zsidó tagja volt. Ez azonban csak folyománya annak, hogy ekkoriban a kommunizmus leginkább az értelmiség egy részének ideája, s a kétkezi munkás ekkor még hallani sem hallott róla. Márpedig a helyi értelmiségben is a zsidók aránya volt meghatározó. Gyöngyösön a direktórium és a forradalmak időszaka kifejezetten a városi zsidóság érdeke ellen való volt. Magát a felbomlást, a forradalmi időszak kezdetét egy pogrom indította a városban. Már 1918. október 31-én a helybeli kaszárnyában felbomlott a rend. Másnap fegyveres huszárcsoport önkényesen elindult hazafelé, de a vasútállomásra tartva lerészegedtek a kényszerűségből utcán tárolt borkészlettől. A hozzájuk csatlakozott csőcselékkel november l-jén a piacon és szomszédos utcákban több boltot feltörtek, kifosztottak. így kifosztották a Gams-féle rőföskereskedést, özv. Deutsch Lőrincné boltját, a Kohn-féle bazárt, Goldner Dávid ruhakereskedését, az úgynevezett Sárika-féle boltot. Az utcán randalírozva járókelőket támadtak meg, tömérdek sok ablakot bevertek és egyéb pusztításokat végeztek. A randalírozó sihederek belekötöttek az arra járó zsidókba, így Lichtenstern Miksa tartalékos hadnagyba, kinek védelmére siető testvéröccsét, Dezsőt, a Városházán lévő rendőrkapitányságig üldözték, majd a rendőrség épületében megölték.

159 Még napokig tartottak a zavargások, „...a sok rablott holmit sihederek, asszonyok vihogva, röhögve hordták szét a külső városokba és nem akadt ember, ki azokat elszedte volna tőlök... "

16

° Csak napok múltán, polgárőrség szervezésével, s Bozsik Pál plébános személyes bátorságának köszönhetően tudták a zavargásokat megfékezni. A Nemzeti Tanács az egész város területére ostromállapotot hirdetett.

161 Az események radikalizálódásával a legtöbb zsidó származású szociáldemokrata vezető nem akart lépést tartani. Még a pártból is kizárták dr. Horovitz Alfrédot, majd Dr. Waldner Fülöpöt. 1919. március 22-től a város élén már direktórium állt, melynek elnöke Junghancz Ferenc ács lett, a rendőrség parancsnoka pedig Nemecz József. A hatalmat Gyöngyösön is az egyesült szocialista-kommunista párt vette át, s a többi pártot ellehetetlenítették. Első intézkedésként épp a „zsidó lapoknak" aposztrofált helyi sajtót tiltották be. Megszűnt a Hevesmegyei Lapok, Gyöngyös, Gyöngyösi Újság, Gyöngyösi Lapok és feltámadt helyettük a „Vörös Mátravidék".

162 A direktórium előbb a helyi bankokat zárolta. Azok, akik betétjeik kamataiból éltek, havonkint 2000 koronánál többet nem vehettek ki. Majd az összes üzletet bezárták, 158 Legnagyobb hatású munka talán GRATZ Gusztáv 1935. 159 VARGHA Tivadar 1920. 12. 160 VARGHA Tivadar 1920. 13. 161 VARGHA Tivadar 1920. 17. 162 NAGY Józsefné 1972. 89.