Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1998)
Hermann Róbert: Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka
Poeltenberg január 27-én még Besztercebányán volt, s innen írt hosszú levelet feleségének. A levelet 300 forinttal együtt egy kereskedőre bízta, aki megígérte annak kézbesítését. Ekkor már négy hónapja egyetlen sort sem kapott a feleségétől. Levelében hosszan ecsetelte, hogy gyengülni érzi erkölcsi erejét abban a harcban, amely katonai kötelessége s a családja iránti ellenállhatatlan vonzódás között. Gyakran összeroskad e harc terhe alatt - írja —, különösen arra a gondolatra, hogy ezt a nagy áldozatot felesége és gyermekei jövője érdekében kell hoznia, s ki kell tartania abban a szomorú helyzetben, amelybe akarat, érzései és az osztrák hadügyminisztériumhoz intézett kérvényei ellenére hozták. „Talán meg fogják becsülni annak a katonának a kitartását a sorscsapásokban, aki önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. Legalább ez a reményem megvan, főleg hallva azt, hogy mindenki, aki kilép [a magyar seregből], Windisch-Grätz herceg megvetésével találkozik". A levél nagyobb részében igyekezett bátorságot önteni feleségébe, s arról elmélkedett, hogyan tarthatnák a kapcsolatot. „Mint a levél keltéből láthatod, mostanság a hegyekben vagyunk, amelyeket éppen e pillanatban hagyunk el. Soha nem akarok neked írni az immáron öt hónapja tartó háborúról, amely mostanra téli háborúvá vált, csak azt, hogy a nagy hideg és ez az évszak igen szörnyűek egy katona és azon szegény csapatok számára, akik minden percben harcolnak. - Csak arról akarlak megnyugtatni, hogy olyan melegen öltözöm, ahogy csak lehet, s hogy mindennek ellenére elég jól érzem magam, hogy élvezem a hadsereg megbecsülését, és hogy a Jóisten minden összecsapásban megóvott. Ne felejts ki imáidból, s ő sosem fog elhagyni"!! 41 A hadtest északi oszlopát, amely a Sturec-hágón át vonult a Vág völgyébe, s ott indult meg Kassa felé, Görgei vezette. A déli oszlop, amely Guyon és Piller hadosztályaiból állott, a Garam völgyében hátrált. A két oszlopnak a branyiszkói hágó előtt kellett találkoznia, ezen át vezetett az út Eperjesre és Kassára. Görgei a Branyiszkó elfoglalását Guyonra bízta, aki február 5-én sikerrel oldotta meg a feladatot. Február 6-án a Guyon-hadosztály már Eperjesen volt. Görgei még február 4-én utasította Pillért, hogy egyik dandárát Guyon támogatására Szepesváraljára tolja előre, a másodikat Szepesolaszira irányítsa, hogy a Korompa felől fenyegető ellenséges erőket visszaverhesse. Február 5-én a Piller-hadosztály főhadiszállása Iglón tartózkodott. Piller innen küldött jelentést az ellenség által a kassai völgyben és Wagendrüsselnél elfoglalt állásról. Másnap Sirokára nyomult, majd 7-én bevonult Eperjesre és Eperjesenyi ekére. 42 Görgei február 10-én értesült arról, hogy Schlik kiürítette Kassát, s csapatai még aznap megszállták a várost. Ezen a napon Klapka is ideérkezett, s itt egyeztették Görgeivel a további hadműveletek tervét. Görgei véleménye az volt, hogy Schlik célja a Götz-cel és Jablonowskival történő egyesülés. Ezért Klapkával úgy egyeztek meg, hogy Guyon hadosztálya a kassá - mecenzéfi úton kerül Schlik elébe, Klapka Hidasnémetiről Nagyidára indít egy időközben visszakapott hadosztályt, Piller hadosztálya pedig a kassá - nagyida - tornai úton követi az ellenséget. Dembinski azonban még ezen a napon Klapka egész hadtestét visszarendelte Miskolcra, s így Piller hadosztályára maradt az üldözés feladata. Február 11-én nyilvánvalóvá vált, hogy Schlik nem a Szepesség felé törekszik, ezért Görgei a Guyon-hadosztályt lerendelte Mecenzéf felől, s koncentrikus támadásra adott parancsot Schlik ellen. Piller február 12-én Tornáról jelentette Görgeinek, hogy Schlik Aggteleken át Tornaijára vonult, ahol valószínűleg a Rozsnyón át előnyomuló Schwarzenberggel akar egyesülni. 43 A Schlik 41 Magyar Nemzeti Múzeum. Újkori Dokumentumgyűjtemény. 1979.17.1. Részleteit közli ROSONCZY Ildikó, 1979. 47. 42 BERKÓ István, 1925. 80., 90. MOL Görgey-lt. Iktatóköny. No. 487, 43 MOL Görgey-lt. Iktatóköny. No. 511.
