Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)

Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a XX. században a vészkorszakig

Ferenc ács lett, a rendőrség parancsnoka pedig Nemecz József. A hatalmat Gyöngyösön is az egyesült szocialista-kommunista párt vette át, s a többi pártot ellehetetlenítették. Első intézkedésként épp a ,,zsidó lapoknak" aposztrofált helyi sajtót tiltották be. Megszűnt a Hevesmegyei Lapok, Gyöngyös, Gyöngyösi Újság, Gyöngyösi Lapok és feltámadt helyettük a ,,Vörös Mátravidék".

37 6. kép A túszokat dolgoztatják 1919-ben a vörösőrök az Újtelep építésén. MM. Fotótár 2239. A direktórium előbb a helyi bankokat zárolta. Azok, akik betétjeik kamataiból éltek, havonkint 2000 koronánál többet nem vehettek ki. Majd az összes üzletet bezárták, s a saját embereikkel „felleltározták" a készletet. Aztán Gyöngyösön „szocializálták" a Szeszfőző Szövetkezetet, a Hangya Termelő- és Értékesítő Szövetkezetet, a Ganz-féle városi villamos üzemet, a Gyöngyösvidéki Gőzmalom Részvénytársaságot, a Mechanikát, Barna Gábor és Fiai Rt-t. Legvégül szocializálták még Bruckner Izidor szállodáját és vendéglőjét is (a mai Mátra Szálló helyén), ezt azonban elvétették, mert a vöröskatonák aztán nem tudtak ott inni. így, igazi szocialista logikával — a város nem kis derültségére --, „ízi bácsit és Bruckner mamát" kénytelenek voltak üzletvezetővé kinevezni saját volt üzletükhöz.

38 Nem igazolják a tények tehát, hogy a proletáriktatúra a zsidók érdekét szolgálta volna városban. A zsidóság meghatározó tényezői eleve szembehelyezkedtek a vörös diktatúrával. Amikor a „proletárság uralmát biztosítandó" túszokat szedetett a Forradalmi Törvényszék Gyöngyösön, a 14 fő között ott találjuk Barna Lipótot, Grüszner Jenőt, Ösztreicher Dezsőt és Rosenfeld Emilt, vagyis a meghatározó, tekintélyes gyöngyösi zsidókat is.

39 37 NAGY Józsefné 1972. 89. 38 VARGHA Tivadar 1920. 68. 39 A Gyöngyösi Forradalmi Törvényszék 1919. április 24-i Figyelmeztetése