Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1997)
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.)
teendőket látta el, hanem a héber és a latin nyelvet is oktatta. 13 1914-ben főpásztorától teológiai tanári kinevezést kapott. Rá hárult az egyháztörténet és az egyházjog oktatása. 14 1913. december 26-án az érsek Ambrus István lemondása után megbízta az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület folyóiratának, a havonta kétszer megjelenő Egri Egyházmegyei Közlönynek a szerkesztésével. 15 Megbízatása nem tekinthető véletlennek. Paptársai és főpásztora jó szervezőkészségében, addigi irodalmi munkásságában, fiatal korában garanciát láttak arra, hogy feladatát színvonalasan oldja majd meg. Szerkesztői elveit a Közlöny 1914. január 1-jei első számában körvonalazta. Ebben megfogalmazta, hogy továbbra is feladatának tekinti, hogy a folyóirat az Egyesület alapszabályai szerint "az egyházmegyében lévő írói erők egyesítése, s ezáltal az egyesek irodalmi munkásságának kölcsönös elősegítése és a jóirányú sajtó támogatása" szolgálatában álljon. De úgy látta, hogy megszabott keret túl általános, ezért "a belső tartalomnak a nagy ecsetvonásokkal megjelölt célnak részletezése nem látszik szükségtelennek". Helyesen állapította meg, hogy "Az egyháztörténelem arra tanít bennünket, hogy a keresztény kultúra fejlődésének minden változatában az egyházi élet fellendülésének mindig egyik ismertetője volt a virágzó egyházirodalom. És ha valamely korszakban az egyházirodalom hanyatlásnak indult, abban a korszakban a hitélet, a keresztény eszmék uralma, a krisztusi elveknek a társadalomban és családban való érvényesülése szintén a décadence szomorú képét mutatta... Nagyon fontos tehát, hogy a magyar katolikus irodalom a virágzásnak minél magasabb fokára jusson." Ma is elgondolkodtató és tanulságos az a felismerése, hogy "Egert a magyar katolikus kultúra egyik jelentős központjának szeretnénk látni, s szerény erőnkhöz képest teljes lelkesedéssel munkálkodni akarunk, hogy valóban az is legyen." Programjának másik fontos irányelve az volt, hogy a Közlönyt minél érdekesebbé és közkedveltebbé akarta tenni. Ezért kérte az olvasókat, hogy a vidékükön felmerülő híreket, egyházi szempontból jelentősebb eseményeket hozzák tudomására. Fontos feladatának tartotta, hogy a folyóirat az egyházmegyét érintő, bárhol megjelent közleményekről, az egri egyházmegyei papok irodalmi tevékenységéről tájékoztasson. Tervei közé vette a lelkipásztori esetek és kérdések régi rovat felújítását. Fontosnak tartotta a folyóiratban a kritikát. Ma is éivényes megállapítása, hogy a kritika könnyedén veszi jelentőségteljes szerepét. 16 Az általa megfogalmazott új feladatok megvalósítását a Közlöny egyes számainak szerkesztésében elkezdte, de törekvései megvalósítására hosszú évek kellettek volna. Ez pedig nem adatott meg számára, mivel főpásztora 1916. január 17-én, elfogadva a gyöngyösi városi képviselőtestület 1915 decemberi döntését, felsővárosi plébánosnak nevezte ki Török Kálmán helyére. 17 Szülővárosába való kinevezése két okkal is magyarázható. Bizonyára szerepet játszott abban, hogy a városban született, de megbízatásának elsődleges oka szerintem az volt, hogy a gyöngyösi felsővárosi plébánia Heves megye, illetve az egri egyházmegye sok katolikus hívőt tömörítő, fontos egyházi bázisa volt. Ebből következően erre a stallumra rátermett, tehetséges és fiatal plébánost volt célszerű kinevezni. Bozsik Pál mindezeknek a követelményeknek megfelelt. 13 Egri egyházmegyei névtár 1912. 130.; 1913. 130. 14 Egri egyházmegyei névtár 1914. 15. 15 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1914. 1. sz. 1. 16 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1914. 1. sz. 1-5. 17 Gyöngyösi Újság, 1916. jan. 20.
