Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)
Hermann Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849-1851
üldözés közben agyonlőttek, vagy az irreguláris nemzetiségi csapatok agyonvertek. Bizonyára nem tévedünk, ha többszáz főre becsüljük számukat. A megtorlás kumulatív formáit alkalmazták - a július 1-jei kiáltvány szellemében - a cs. kir. vagy orosz csapatokat megtámadó helységekkel szemben. így a cs.kir. csapatok felégették Bősárkányt és Csongrádot, az oroszok Losoncot és Mezőcsátot. Szintén ide kell sorolnunk a pesti és óbudai zsidó közösségre a magyar szabadságharc támogatása miatt kivetett óriási hadisarcot is. 35 A megtorlás részét képezte az önálló magyar pénznek, az ún. Kossuth-bankóknak a forgalomból való kivonása is. Windisch-Grätz 1849. február 23-án a Debrecenbe menekült OHB által kibocsátott 15 és 30 krajcáros pénzjegyeket, március 8-án az 5 és 100 forintosokat minősítette érvényteleneknek. Az 1 és 2 forintos bankjegyekkel kapcsolatban ígéretet tett, hogy azokat osztrák bankjegyekre be fogják váltani. Ez utóbbiról március 12-én intézkedett, olyan módon, hogy összesen négymillió forint erejéig és április hó végéig vállalt garanciát a névértéken történő beváltásra. Március 21-én megismételte az 5 és 100 forintosok érvénytelenségéről szóló rendeletét. A fordulatot, a teljes érvénytelenség kimondását az orosz intervencióról szóló katonai egyezmény megszületése hozta magával. Május 20-án Weiden fővezér minden Kossuth-bankót (tehát az 1 és 2 forintosokat is) betiltott. Június 29-én pedig Haynau már elrendelte ezek beszolgáltatását, s a legszigorúbb büntetéssel fenyegette az ezt elmulasztókat. Július 1-én haditörvényszékkel fenyegette azokat, akik 48 órán belül nem szolgáltatják be bankjegyeiket. Július 30-án pedig a félreértések elkerülése végett tudatta, hogy a beadott Kossuth-bankókért semmilyen kárpótlás nem jár. A lakosság azonban nem nagyon sietett a beadással. Valószínűleg azért a józan gazdasági megfontolásból sem, mert senki sem hitte, hogy a birtokában lévő bankjegyekért semminemű kárpótlást nem fog kapni. Erre mutat, hogy a hatóságoknak újra és újra el kellett rendelniük a Kossuth-bankók beszolgáltatását, sőt, a pesti cs. kir. katonai kerületi parancsnokság 1849. december 12-én december 31-ig meghosszabbította a beadási határidőt. 36 A fegyveres harcok befejeztével kezdetét vette a politikai és katonai felső vezetés elleni eljárások sorozata. Haynau eredeti szándéka az volt, hogy a honvédseregben szolgált volt cs. kir. tiszteket rögtönítélő eljárással halálra ítélteti és kivégezteti. Az eljárás gyakorlatilag a személyazonosság és a cs. kir. hadsereg ellen folytatott harc megállapítását jelentette volna. Ez a szándék megvalósulása esetén többszáz személy életét követelte volna. Haynau egyfajta küldetéstudattal látott a megtorláshoz. "A magyarok háromszáz év óta mindig lázadók, csaknem valamennyi Habsburg király idején törtek ki forradalmak. Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak". - írta az itáliai hadjárat győztesének, József Radetzky tábornagynak37 A magyar tisztikar többségét csak az óvta meg ettől az eljárástól, hogy Haynau 1849. augusztus 25-én olyan utasítást kapott Bécsből, a minisztertanácstól, hogy a haditörvényszéki ítéletek végrehajtásával várja meg az újabb, részletesebb utasításokat. Az oroszok által kiadott magyar hadifogoly tisztek pedig éppen ezen a napon érkeztek meg a Haynau aradi főhadiszállására. Haynau augusztus 31-én négy kategóriába sorolta a hadbírósági eljárás alá vonandókat: 35. Gyűjteménye... 117-118. o., BERNSTEIN Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. JÓKAI Mór előszavával. Bp., 1939. 169-190. o. 36. Gyűjteménye... 43., 67-68., 71-72., 76., 85-86., 90., 95., 127., 151., 162., 247. o. A témára ld. FÁB1ÁNNÉ KISS Erzsébet: A "Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején. Századok, 1984/2. 37. Közli KATONA II. k. 50. o.
