Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Hermann Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849-1851

rének anyagát Károlyi Árpád német nyelvű közlése után végre magyarul, újabb forrásokkal kiegészítve olvashatjuk Urbán Aladárnak köszönhetően.

15 A szabadságharc katonamártírjait pedig Bona Gábor két monográfiájából ismerhetjük meg.

16 A megtorlások regionális vonatkozásait feldolgozó közlemények közül külön meg kell említenünk Fáncsy József kitűnő tanulmányát, amely az abszolutizmus rendszerének Baranya megyei kiépítését dolgozta fel.

17 Az 1849 utáni függetlenségi mozgalmakat követő megtorlások áldozatairól pedig Lukács Lajos és Andrássy Antal munkáiból tudhatjuk meg a legtöbbet.

18 Mint az eddigiekből is kiderült, nem rendelkezünk részletes feldolgozással az 1849 utáni megtorlás történetéről, ezért érdemes meghatároznunk azt, hogy mikortól és meddig beszélhetünk az 1848-49-es szabadságharcban való részvétel miatti megtorlásról, és hogy kiket tekintünk a megtorlás áldozatainak? 1848. október 3-án Lamberg altábornagy meggyilkolásának hírére V. Ferdinánd feloszlatta a magyar országgyűlést, s megtiltotta, hogy akár annak, akár az általa kiküldött Országos Honvédelmi Bizottmánynak a rendeleteit a katonai és polgári hatóságok teljesítsék. Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokává és királyi biztosává azt a Josip Jellacic altábornagyot és horvát bánt nevezte ki, aki ezekben a napokban éppen a Komárom-GyőrMoson útvonalon igyekezett érintkezésbe kerülni a Latour osztrák hadügyminiszter által küldött erősítésekkel. Az október 3-i manifesztum adta meg a jelet a nyílt katonai ellenforradalomra Magyarországon és Erdélyben. Ezt követően mondta fel az engedelmességet a temesvári és nagyszebeni főhadparancsnokság, s ezáltal a bánsági és az erdélyi cs. kir. katonaság nagy része. Ettől az időponttól kezdve - a cs. kir. hatóságok felfogása szerint minden olyan katona, aki a magyar hadseregben szolgált, a fegyveres lázadás bűnébe esett. Október 17. után Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy, az Itálián kívüli cs. kir. hadsereg fővezére többször is felszólította a magyar hadseregben szolgáló cs. kir. tiszteket a közös zászlóhoz való visszatérésre.

19 A politikusokkal kapcsolatos állásfoglalás sem váratott sokáig magára. November 6-án az uralkodó Kossuthot "és az általa támasztott lázadásnak részeseit" pártütőnek (tehát lázadóknak) és hazaárulóknak nyilvánította, és elrendelte, "hogy azok, a megérdemlett fenyíték alá vettessenek, egyszersmind mindazok, kik ezen pártütésnek engedelmeskednek, vagy akármiképp segédkezeket nyújtanak, a legszigorúbb büntetés alá vétessenek".

2

® WindischGrätz december 13-án, betörése előtt anyagi felelősségrevonással fenyegette azokat, akik "a korona, az állodalom és testületek, vagy egyesek birtokaiban" a magyar kormányzat "vagy cinkosainak rendeletéből" károkat okoznak.

21 Győr elfoglalása után Kossuthot, az OHB tagjait és az OHB által kiküldött kormánybiztosokat "törvényen kívülieknek és földönfutóknak" nyilvánította, s elrendelte, hogy a hatóságok "a legszorosabb felelet terhe alatt (..) 15. KAROLYI ÁRPÁD: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I-II. k. Bp., 1932., Urbán Aladár szerk.: Batthyány Lajos főbenjáró pöre. Ford. Kurucz György. Bp., 1991. 16. BONA GÁBOR: Kossuth Lajos kapitányai. Bp.,1988., uő.: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. 2., átdolgozott, bővített kiadás. Bp., 1987. 17. FÁNCSY József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849-1850. Baranyai Helytörténetírás, 1973. Szerk. SZITA László. Pécs, 1973. 18. LUKÁCS Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849-1867. Bp., 1955., ANDRÁSSY Antal: Noszlopy Gáspár 1820-1853. Somogyi Almanach 43-44. szám. Kaposvár, 1987. 19. Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manidfestumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. 20-21. (1848. nov. 12., visszautalva okt. 17-re), 38-39. o. (1849. jan. 12.) (Továbbiakban: Gyűjteménye...) 20. Gyűjteménye... 18. o. 21. Gyűjteménye...28. o.