Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 14. (Eger, 1995.)

KÖLLŐ, ZS.: A Bodoki-hegység (Keleti-Kárpátok) erdőtársulásainak csigái

A Bodoki-hegység (Keleti-Kárpátok) erdőtársulásainak csigái Köllő, Zs. Abstract: Gastropods of the forestassociations of Bodoki Mountains . Material of twohundredfifty collections done with the help of quadrat method at twentyfive localities in three characteristic forestassociations of Bodoki Mountains /Eastem-Carpathians/ have been examined by the author. The associations were as follows: Fagetum silvaticae carpaticum, Alnetum glutinosae - incanae and Quercetum - Carpinetum transsilvanicutrtlhcK were 1384 specimen of 74 species collected. Taking consideration the dead specimen almost 2000 gastropods was examined. Data evaluation have benn carried out with the help of mathematical methods. In the case of species and localities cluster analysis and maincomponent analysisvere used. Considering the results won by the exminations of gastropod communities of the different plant associations we can state that disturbing effects more or less predominate at all parts of the mountain. Opening the foliage of closed forests decrease in the number of hygrophilous species can be observed. Their placeis occupied by ubiquist species. Because of the mainroads, the pasturing and watering of calves in the case of streamside associations disturbing effects also can be observed. Disappearing of species is also characteristic. With help of mathematical methods managed to sparate the different forest associations from one another, and disturbing of certain associations also could be demonstrated in this way. Bevezetés Jelen dolgozat három év munkájának eredményeit foglalja magában. Gyűjtéseimet 1992, 1993 és 1994 nyarán végeztem a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Bodoki-hegységben. E hegység egyike azon erdélyi hegységeknek, melyek kevéssé feltártak úgy zoológiai mint vegetációs szempontból. Vizsgálataim során az itt élő puhatestű-fauna felmérésével foglalkoztam, célom a hegység faunájának felmérése, melyet erdőtársulásonként végeztem (Csűrös, S. T. 1986), azok csigaegyütteseinek vizsgálatával, figyelemmel kísérve a szárazföldi csigaegyüttesek és a növénytársulások fajegyütteseinek egymáshoz való viszonyát. A rendelkezésemre álló adatok birtokában az antropogén hatásokat és azok következményeit is megpróbáltam indikálni. A Kárpátok területén többen is végeztek faunisztikai gyűjtéseket (Soós, L. 1943, Wagner, J. 1942, Bielz, E. A. 1867, Grossu, A. V. 1981-1987), de a Bodoki-hegységből csak szórványosan került elő faunisztikai adat. Ökológiai jellegű malakológiai vizsgálatok folytatásáról - sem a Bodoki-hegység, sem a romániai Kárpátok területéről - nincs tudomásom. Gyűjtőhelyeimet úgy választottam ki, hogy azok egyaránt magukba foglalják a természetszerű és a bolygatott területeket is. Legfontosabb azonban az egyes társulások követése volt, próbáltam egyforma mennyiségű anyagot begyűjteni a hegység vegetációjának többségét alkotó bükkösből (Fagetum silvaticae carpaticum), a patakpartokon gyakori égeresekből (Alnetum glutinosae incanae), valamint a hegségben csak elszórtan megtalálható tölgyesbő/ (Querceto-carpinetum transsilvanicum). A felsorolt szempontok mellett vizsgáztam arra is, hogy gyűjtési helyeim egyenletesen helyezkedjenek el a hegység egész területén. A Bodoki-hegység A Keleti-Kárpátokban az ún. „kárpáti könyéknél" található (1. ábra). A Brassói-fennsík északi részén található alacsonyabb hegységek képviselője, amelyen jól kitűnik egy több völggyel tagolt eróziós felszín megléte. A strukturális és tektonikus elemek nem hozták létre egy változatos domborzat lehetőségét, ezért a magasságok 950-1000 m-es állandó értéket mutatnak, néhány kivételt leszámítva (Bodok, Henter, Büdös).