Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

FORGÁCH SIMON 1527-ben született, felvidéki nagybirtokos családból. Nagyapja nyitrai főispán, apja királyi kincstárnok volt. Két fivére közül Ferenc vitte többre, 21 éves korában már nagyváradi püspök (1556), 25 éves korában alkancellár. 1568-ban Erdélybe disszidált, János Zsigmond pártjára állt. Itt írta meg nevezetes történeti művét, amelyhez bátyja, Simon kritikai jegyzeteket készített. Feltehetőleg Forgách Simon is járt egyetemre, mivel kortársai szerint a hét szabad művészetben jártas volt. De a katonaéletet választotta. 1550-től haláláig szünet nélkül katonáskodott. 1551-ben Lippán súlyosan megsebesítette a török (homlokán egy vágás nyomát élete végéig őrizte). 1552-ben a temesvári vár elfoglalásánál török fogságba került; megkínozták, orrát levágták, kiváltásáig börtönben tartották. Szabadulása után. 1556-ban Kisszeben kapitányává nevezték ki, még ez évben Nagyvárad várnagya és egyidejűleg Tiszántúl (az Alsó Részek) főkapitánya lett. Az erdélyi csapatokkal szemben 1557 nyaráig védte a várat, majd békés elvonulás fejében feladta. Még 1557 január 21-én bárói rangra emelték. A következő évben megkapja a királytól a Sáros megyei Hertneck uradalmát, a kastély a családja egyik székhelyévé vált. Itt tartotta lakodalmát 1559 végén Pemflinger Orsolyával, aki buzgó lutheránus, a neves nagyszebeni királybíró rokona volt. 1561-ben Moldvában harcol, 1562-ben Szatmár várát védi a török ellen. 1563 téli hónapjaiban Eger várában parancsnokol, mivel a kinevezett főkapitányt (Magóchyt) akadályoztatás miatt nem tudták beiktatni. 1565—66 években Schwendi Lázár generális, Felső-Magyarország főkapitánya mellett tanácsadó. Részt vesz Tokaj, Szerencs, Nagybánya ostromában, Szendrő, Pelsőc, Krasznahorka, Szádvár stb. elfoglalásánál. 1567-ben Munkács ostromakor kapta meg a kinevezését Eger főkapitányságára. A király hű szolgálatait bőkezűen jutalmazta. Apja 1550-ben Bars megyében 19, Nyitra megyében 15 faluban birtokos. Forgách Simonnak már 1565-ben 23 faluja van Nyitra megyében és 36 faluja Bars megyében, de Sárosban, Abaújban is több faluban birtokos. Első fia, Zsigmond 1560-ban született, Ferenc 1566-ban. Forgách Egerben 1567. április 1—24 között iktatták be a főkapitányságba és vette át a várat a kiküldött bizottság előtt, amelyben Schwendi Lázár főkapitányon kívül a Szepesi Kamara tisztviselői, Hosszutóty György, Sulyok Ferenc, Paczot János és Szerdahelyi Mátyás tevékenykedtek. Elvállalta a vár provizori tisztét is. Egy helyettese lett, Ghémes Ferenc. Kinevezték Heves és Borsod megyék főispánjává, de megtartotta Sáros megyei főispáni tisztségét is. Heves megyei alispánja Szentgyörgyi László volt. Forgách teljesítette Schwendinek azt a már 1565-ben kinyilvánított óhaját, hogy német katonákat vegyenek fel a várba; 100 német gyalogot vett állományba. A magyar gyalogság és lovasság is viszont 100—100 fővel gyarapodott, a Magóchy által 1566-ban megemelt létszámot tehát tartották. Ebben az időben készítették elő a vár teljes átépítését. Első lépésként 1568 elején Pietro Ferrabosco császári építész elkészítette a vár alaprajzi felmérését. 1568 végén Ottavius Baldigarát küldték állandó