Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

küldte Wittenbergbe Szikszai Fabricius Balázst, hogy a költségén az egyetemi tanulmányokat elvégezhesse. 1560-ban, miután Torna vára és tartozékai — jelentős összeg lefizetésével — a zálogbirtokába kerültek, kinevezték Torna vármegye főispánjává. Prédikátorát (Balogh Ferencet) Gyula várából magával vitte Tornára. 1561 végén innen küldte Szikszai Hellopoeus Bálintot a wittenbergi egyetemre. 1561-ben a vizitációt végző főesperesi küldöttség előtt tett nyilatkozata a helvét hitvallás szellemében fogant. 1562-ben Fülek mellett árulás folytán török fogságba került, 1563-ban 14 ezer aranyért kiváltották, a debreceni főbíró vállalt érte kezességet. Kiszabadulásakor a király bárói rangra emelte. Felesége Tornán a protestáns prédikátorok műveinek kiadását éveken át szorgalmazta. Magóchy Egerben 1563 decemberében nevezték ki az egri vár főkapitányává. 1564 március 20—28 között iktatták be, illetve vette át a várat. A téli hónapokra Forgách Simont rendelték ki a vár katonai vezetésére. A tisztségváltásra kirendelt bizottság tagjai Bornemissza Gergely csanádi püspök, Bethlenfalvi Thurzo Ferenc Árva vármegye főispánja, Pasnowsky János trencséni várnagy és Trencsén vármegye főispánja, Dobó István Bars megye főispánja és a bányavárosok főkapitánya, Poppendorf Ferenc haditanácsos, Kielman András mustramester, Pesthy Ferenc, Szegedy Gergely és Zelinaszentmiklósi Miklós kanonokok. Mágóchyt kinevezték Heves és Borsod megyék főispánjává, megtartva Torna vármegye főispáni tisztében. A püspöki javak jószágkormányzóságára is kinevezték. Heves megyei alispánja Szentgyörgyi László. Katonai helyettese Káthay Ferenc, másodhelyettese Ghemes Ferenc; okmányban a kapitányokat együtt említik, ez a régi rend hagyománya. Magóchy nevezte őket ki. 1566 tavaszáig a provizora Sukán János. A korábbi udvarbíró, Pelyny Bálint több hónapig a várban dolgozott, számadásait készítve. 1566-tól a provizor Fejérváry János. A katonai állomány számban és összetételben lényegében nem változott: 400 magyar lovas, 300 magyar gyalog és a tüzérség képezte az őrséget. Idegen származású (német) csapatok a várban 1564-ben nem voltak, az 1562 nyarán ide vezényelt német vértes lovasok is már 1563-ban eltávoztak. Egyetlen jelentős katonai akcióról tudunk: 1565 május 20-tól novemberig 400 katonával Magóchy Szatmár alá vonult királyi parancsra, Schwendi Lázár Felső-Magyarország főkapitánya seregéhez csatlakozva. 1566 április 25-én árulás folytán Felső-Magyarország egyik, a nyugati vonalban helyet foglaló végvára, Ajnácskő török kézre került; ezután csatolták a főkapitányi kerülethez Somoskőt, amely Gedő, Sirok, Szarvaskő. Ónod és Diósgyőr várakkal a mindenkori egri főkapitány alá tartozott katonai szempontból. 1566 május 1-én a Konstantinápolyból megindult szultáni hadjárat egyik fő célja a kémek jelentése szerint Eger bevétele volt. Magóchy a nyár folyamán biztonsági okokból nem engedélyezte a vár székesegyház helyreállított részében (Szt. Mihály kápolna) istentisztelet tartását, az egyházi, polgári személyeket a várból kiutasította. A katonai állomány létszámát saját költségén jelentősen megnövelte. Magóchy Gáspár három éves egri parancsnoksága egyháztörténeti szempontból volt igazán jelentős. 1564 aug. 15-re zsinatot hívott össze, amelyre Debrecenből meghívta Méliusz Juhász Pétert, aki lutheránus vi-