Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

Törvénykezésben erre másutt nincs példa. A császári udvar is felismerte Eger kulcshelyzetét; 1569—84 között a kerületi főkapitányság főépítészének. Ottavio Baldigara-nak a székhelye hivatalosan Eger volt. Baldigara utódja, Paulo Cattaneo> főépítész (1584—1600) széíkhelye viszont már Kassa. 1564-től Eger elestéig (1596) a végvárak ÉNy-i láncolata Gedő és Ónod között katonai szempontból közvetlenül Eger alá tartozott: Gedő, Ajnácskő, Somoskő, Sirok, Szarvaskő, Noszvaj, Diósgyőr, Ónod. (2. kép.). E váraik kapitányait a király az egri főkapitány javaslatára nevezte ki vagy bocsátotta el. Felső-Magyarország végvári rendjében a várak e csoportja tehát külön alegységet képzett; sajnos e témának cikket még senki nem szentelt, teljesen feldolgozatlan. Igen szűk szakmai berekben is alig ismert néhány alárendelt vár kapitányának a neve és egri vonatkozása. Ezek alapján elmondható, hogy az egri vár katonai helyetteseit nevezték ki több esetben valamelyik alárendelt vár kapitányává (pl. Nyári Pál idejében Pásztohy Gergelyt Szarvaskő kapitányává), másrészt a leváltott, illetve leköszönő kapitányokat Egerbe hozták, ahol helyettesi funkciót töltöttek be. Például Dédes' hős védője Bárius István volt először Ungnád katonai helyettese, majd Gedővár volt kapitányát, Simon Antalt nevezte ki 1575-től helyettesének. Az Ungnád Kristóf által Somoskő kapitányává tett Fodoróczky Miklós korábban Egerben lovastiszt. 1576-ban Kékkő és Divény elestét látva gyáván feladta a várat és; Egerbe futott, ahol bebörtönözték, vád alá helyezték és csakhamar meghalt. — Előfordult, hogy valamelyik kisebb véghely várnagya Egerben udvarbírói (provizori) tisztséget vállalt, így került Csömöri Kövér Ferenc diósgyőri várnagy 1577ben Egerbe. Eger kapcsolata, természetesen nemcsak a neki alárendelt várakra terjedt ki. Maga a főépítész, Ottavio Baldigara még fivéreinek a munkáját is ellenőrizte (Szatmárban). helyettese Egerben. Stella Kristóf építési felügyelő pedig 1585-től szintén több vár munkáit ellenőrizte. 1590-től 1595-ig pedig Szendrőről irányította az egri munkákat is. — A német vezetés jó szemmel nézte, ha többségben, német őrséggel megrakott Szatmárból, Tokajból vagy Szendrőrő'l került Egerbe új provizor. Szendrő várának főkapitányi tisztét pedig a bécsá udvar a legjobb „iskolának" tartotta egy jövendi egri főkapitány számára. Kolonicsi János Bertalan. Rákóczi Zsigmond, Nyári Pál korábban Szendrőn voltak fo>kapitányok. Eger távolibb végvári kapcsolatai a püspökség, illetve a vár birtokai egy részének igen távoli fekvéséből is következtek. (Például Zemplénben. Borsod megye távolabbi részéin. Tiszántúlon voltak várbirtokok.) Ez a körülmény és az egri püspökség egyházi tizedeinek és a káptalani negyedek dézsmáinak behajtása ÉK-Magyarországot behálózó gazdasági és, fegyveres szervezet fenntartását követelték meg. Érdekeltségük volt Debrecenben, Szegeden, Pest és Solt megyékben (arnely megyék alispánjai, szolgabírói is Egerben laktak). Az adók fegyveres, behajtásától a törökökön való rajtaütésekig és az alárendelt várak lovasságával szervezett megtorló akcióktól a kerületi főkapitány utasítására történő összehangolt hadműveletekig a katonai vállalkozások sokszintű formáját ismerték. Felső-Magyarország végvári rendszerében a Haditanács Egernél egy várat tartott jelentősebbnek, Szatmári, amely sarokpont a királyi Magyarország, a török hódoltság és Erdély között. Nem véletlen, hogy Szatmár ötszögű alaprajzú füles bástyás erőddé átalakítása már 1569—73