Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

mócsy József nevét tudhatja műsorán. A matiné programja egyébként a következőkben állapítható meg: 1. Nyitány. Hunyadi László-induló. Előadja - ahogy ezt a Csokonai Kör 1890. évi jelentéséből joggal következtethetjük - „házi ezredünk" zenekara. 2. Csokonai-óda. Irta és felolvassa: Komócsy József. 3. A tihanyi echóhoz. Előadja a Debreceni Dalcgylct. 4. A száműzetés éveiből. Felolvasás. Néhai Teleki Sándor gr. visszaemlékezése Debrecenre. 5. Részlet A sevillai borbély című operából. Énekli: Abrányiné Wein Margit a m. kir. Opera művésznője. 6. Csokonai lakodalmi felköszöntője. Jankó János ugyanilyen című festménye alapján Debrecen legszebb hölgyeinek részvételével Komlóssy Arthur által rendezett „élő némakép". 7. A Föld című költemény. Irta és felolvassa: Ábrányi Emil. 8. A Hűség című elbeszélés. írta és felolvassa: Vértesi Arnold. 9. Osszián. Kardal. Énekli a Debreceni Dalcgylct. Ennek az ünnepélynek, különösen a fővárosi vcndégszcrcplőknck meglett a hatása mind a közönségre, mind magára a körre. Hogy a körre mily jótékony befolyást gyakorolt, azt már külső működése is elárulja. Az 1890. évben összesen huszonnégy ülésre jött össze: nyolc választmányi, hat irodalmi szakosztályi, három szépítési szakosztályi és hét külön bizottsági ülésre. Meg sem várja az ősz clkövctkczését, a nyarat is tevékenykedésre használja fel, amennyire tudja. A választmány intézkedik afelől, hogy küldöttei által részt vehessen Kölcsey születésének százados évfordulója alkalmából Szatmár vármegye és Szatmár város törvényhatósága által rendezett ünnepségeken és az EMKE Hajdú megyei és debreceni választmányában. Ez utóbbin azért képviselteti magát, mert mint a felolvasókor jogutódja, az EMKE-nck (Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet) alapító tagja. Azonkívül a választmány előkészíti nyáron a kör őszi és téli működését. A nyár munkája tehát főleg a készülődés jegyében folyik. De még az ősz legnagyobb része is. A körnek az idők kezdetén kell olyan élet alapjait megvetnie, mely az irodalmi művelődés és az általános emelkedés érdekének a társadalmát mögé képes állítani. Ilyen élet alapjainak megteremtéséhez első lépés a belső számvetés. Ennek szükségét érezheti az irodalmi szakosztály, midőn megállapítja ügyrendjét s abban működésének követendő elveit és részletes szabályait. Kár, hogy ez ügyrend mibenlétéről ma már csak nyomában jövő tettek beszélnek a kutatónak. Az irodalmi szakosztály megkísérli Debrecen város színműpályázat-ügyének fölelcvenítését, de sikertelenül, mivel a Kövesi-alapítvány által nyújtott eddigi eszközök elégtelenek. Fölveti a színügy-cgylcttcl való egyesülés eszméjét, hogy színügyünket előbbre vihesse. Sajnos azonban a közönséggel való elevenebb, közvetlenebb s ugyanakkor termékenyítő kapcsolatért más eszközökkel: a saját eszközeivel kell harcolnia. Erre pedig csak az 1890. év végén kerül sor. 58