Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Miként előbb a kör megalakulását, hasonló meleg tüntetéssel kísérték annak bemutatkozó ülését is 1890. június l-jén. Szinte az egész város ünnepelt. Délelőtt a színházban matinéval, este ugyanott egy nagyszabású hangverseny keretében. A matinén már mint alapító tagok Eötvös Károly és Teleki Sándor gróf (Petőfi barátja) is megjelentek. Ez utóbbin meg Komócsy József és Ábrányi Emil olvastak fel verseikből. Egy dalárda Csokonai-dalokat énekelt, Abrányiné Wein Margit, az Operaház primadonnája pedig a Sevillai borbélyból adott elő, „néhány gyönyörű áriát, frenetikus tapsok kíséretében", újságolja az egyik helyi lap... A kör célja, a miniszterileg is megerősített alapszabályok értelmében az lett, hogy „szellemi központot létesítsen Debrecen város művelt elemei részére, ápolja a magyar irodalmat, tudományt és művészetet, buzdítólag hasson a kiváló irodalmi termékek közlése és terjesztése által az írói tehetségekre, elősegítse azok műveinek megjelenését, előmozdítsa a művelődést általában, de különösen fejlessze a szép iránti érzéket s közreműködjék Debrecen közterei, utcái és környéke szépítésében. Végül Debrecen nagy költőjének életérc és költői működésérc vonatkozó adatok beszerzése, a homályban feledett adatok felderítése, kiadatlan és ismeretlen munkáinak felkutatása, kéziratainak és minden rá vonatkozó tárgynak, emlékeknek gyűjtése által - a Csokonai-kultusz művelése". A 6. §. alapján a kör tagja lehet minden nő és férfi, aki ellen a választmánynak kifogása nincs. A tagok háromféle kategóriába különülnek, úgymint tiszteletbeli, alapító és rendes tagokra. A 8. §. - mint említettük - két szakosztályt különböztet meg: irodalmit és szépítészetit, amely azonban már a 90-cs évek derekán eggyé olvadt s ügyeit egy 30, majd 45 tagból álló választmány intézte. Amikor Vértesi Arnold 1893-ban Pestre költözik, helyét Széli Farkas táblai tanácselnök foglalja cl, alelnökké viszont Dobieczky Sándor MÁV-üzletvezető lesz, míg a főtitkári széket Tüdős Jánossal, a titkárit pedig Benedek Jánossal töltik be. Egyúttal elhatározzák, hogy a felolvasások sorát minden év november 17-én, Csokonai születésnapján kezdik meg. 1899ben végre Géresi Kálmán lép az elnöki székbe, akinek hosszas működése (1900-1921) új és nevezetes korszakot nyit meg a Csokonai Kör életében.

79 # Valóban, a kör először Géresi Kálmán vezetése alatt ölt komolyabb irodalmi jelleget s emelkedik sokágú tevékenysége révén a vidéki rokon társaságok legjobbjai közé. Munkakörének illusztrálására álljon itt legalább ez a pár szűkszavú adalék. A kör választmánya hathatósan tevékenykedett a város „szépítő törekvéseiben"; még jobban elmélyíti a Csokonai-kultuszt. Szobra környékét parkíroztatja, talapzatára a költő születése és halála évfordulóin koszorút helyez, sírhalmát a Hatvan utcai temetőben kü79 A kör alelnökei voltak az ő idejében: Kenézy Gyula, Debrecen nagyműveltségű főorvosa, később egyetemi tanár és Komlóssy Arthur. Utánuk Pap Károly egyetemi tanár és a költői vénájú ügyvéd, Kőrössy Kálmán. Főtitkár 1906 óta Szávay Gyula, a Petőfi Társaság tagja, az Iparkamara főtitkára, titkár, majd főtitkár 1902—1923-ig, az akkor már neves irodalomhistorikus, Kardos Albert, főreáliskolai tanár. 514