Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

„Elérkezettnek látjuk az időt, hogy az eddigi elszigetelt működés helyett az egyesülés és kölcsönhatás által irodalmi eszménycinket teljesebben megvalósítsuk a hazafiság, idealizmus fejlesztésére, a mutatkozó veszélyekre egymást figyelmeztessük és azokat közös erővel elhárítsuk. Az egyesülés föladata volna az is, hogy a magyar földről bárhol termő nemzeti és irodalmi eszmék ne maradjanak a pusztában elhangzott szavak, hanem azonnal testvéri visszhangra találjanak szövetségünknél és lehetőleg hamar mcgérlelhetők, megvalósíthatók legyenek s bárhol nyilatkozzék meg új tehetség, ne maradjon árnyékban, hanem egyesülésünk által azonnal országosan érvényesüljön. Folytatni akarjuk azt, amit irodalmi nagyjaink dicsőséggel kezdettek meg a múltban, az a cél lelkesít minket, - amely egykor Kazinczyt, Kisfaludy Károlyt és Vörösmartyt serkentette az irodalmi erők egyesítésére. Ok a magyar irodalmat még gyermeknek ismerték, ha ma élnének, már férfiúnak látnák és a férfiú megnövekedett tetterejéhez már merészebb föladatok illők. A magyar nyelv ne védekezzék, hanem, ha kell, támadjon is. A toll karddá váljék, küzdje ki, hogy a magyar nyelv fenséges szépségéhez méltóan végre korlátlanul uralkodjék e hazában. A Petőfi újjáteremtő szelleméhez méltó országos mozgalom arra irányul, hogy a magyar nyelv diadalmas bajnokává legyen a magyarság terjedésének." A fölhívás végül 1903. január 6-ára közös értekezletre hívja meg a vidéki társulatokat és kéri, hogy mindegyik társaság két-két taggal képviseltesse magát. Ezen az értekezleten fogják megalakítani az országos szövetséget. Ez a felhívás megérkezett a debreceni Csokonai Körhöz is. Mi már tegnap rámutattunk annak fontosságára, hogy az üdvös mozgalomban a Csokonai Körnek jelentékeny része legyen. Felfogásunkkal egyetért a Csokonai Kör vezetősége is; mert tudósítóink tegnap felkeresték a kör élén álló férfiakat és az ő nyilatkozataik alapján jelenthetjük, hogy a Csokonai Kör legközelebb értekezletet hív össze a nemzeti irodalmi szövetség eszméjének s a kör tennivalóinak megbeszélésére. Tudósítóink felkeresték Széli Farkas kir. táblai tanácselnököt, a Csokonai Kör tiszteletbeli elnökét, Géresi Kálmánt, a Csokonai Kör elnökét, Dobieczki Sándor és Komlóssy Arthur alelnököket, dr. Tüdős János főtitkárt és dr. Kardos Albertet, a Csokonai Kör titkárát. Itt közöljük munkatársaink látogatásának eredményét. (...) Bessenyei Széli Farkas kir. táblai tanácselnök, a tudományos irodalomnak országos hírű művelője, tudósítónk előtt a felvetett irodalmi egyesülés tárgyában a következőkben nyilatkozott. Hivatalos dolgai annyira elfoglalták mostanában, hogy a Csokonai Kör belügyeiben részt nem vehetett, s ezért a Petőfi Társaság, illetve a Jókai Mór felhívására vonatkozólag nem úgy nyilatkozik, mint a Csokonai Kör elnöke, hanem mint kora ifjúságától az irodalomért lelkesedő ember. Jókai felhívását a legnagyobb örömmel üdvözli. Mert így egyrészt a fővárosban összpontosult irodalmi jeleseknek és köröknek a vidékkel való szorosabb összefűzése feltétlenül fejlesztő hatással lesz, addig a fővárosnak sem fog ártani a régi múlttal dicsekedhető vidéki irodalom egészséges, tiszta magyar 407