Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

meg is kapja, de ez az ingyen kézirat nyilván nem Csokonaitól való. Ugyancsak magáénak mondhat hét Csokonai-dallamot az azokat fölajánló Mácsai átírásában. Azonkívül átvesz egy Széli Farkashoz és egy Komlóssy Arthurhoz intézett Jókai-kéziratot. E két kézirat arra a debreceni viselet szerint készített aranycsipkés fejkötőre vonatkozik, melyet Jókai élete utolsó heteiben maga rendelt meg saját kezű rajza alapján Szélihez intézett levelében - és melynek megvételére 30 koronát utal ki a kör.

81 Az évad Csokonai-kultuszával összefüggésben meg kell még emlékeznünk a kör két részletben előirányzott 200 koronás adományáról a csurgói Csokonai-szobor javára. Es meg kell emlékeznünk annak a városhoz beterjesztett kérvénynek sorsáról, melyben a városi színház Csokonai Színházra átkeresztelését kívánja a kör. Ez idő tájt többször szó esik a debreceni napilapokban arról, hogy némely nagyváradi újság Debrecent ledorongolja. Ráfogja, hogy a színházat azért nem akarja elnevezni Csokonaira], mert Csokonai bohém volt. Debrecen lapjai védelmére kelnek városunknak. Elmondják, hogy nem „pugrisok", hanem diplomás emberek ellenzik színházuknak elnevezését Csokonaira]. A debreceni színháznak mint városi színháznak, ugyanis oly dicső múltja van a magyar nemzeti színművészet történetében, amellyel kevés magyar színház dicsekedhetik... - Summa summarum: a körnek egyelőre le kell mondania arról, hogy a helybeli városi színházat Csokonai Színháznak nevezhesse. De nem kell lemondania arról, hogy népszerűsítő munkáját megkezdhesse. E kis kitérő után, melyet az évad egyik főigényévcl, a decentralizációs törekvéssel kapcsolatban tettünk, térjünk most rá erre, mint az évad másik fő igényérc. A szabad líceum eszméje 1903. június 14-én a Csokonai Kör oltalma alatt és anyagi támogatásával testet ölt Debrecenben. Négy helybeli közművelődési testület: úm. a Csokonai Kör, a tanári kör, az orvos-gyógyszerész egyesület és a Gönczy Tanítóegyesület képviselői gyűlnek össze c napon és Géresi elnöklete alatt kimondják, hogy megbízóik nevében megalakítják és fenntartják a szabad líceum intézményét. Kinyilvánítják magukat a szabad líceum fenntartó nagy bizottságának. S mint ilyenek, egy Jászi Viktorba], Kardos Albertba], Kenézy Gyulából, Aczél Gézából és Kozma Lászlóból álló intézőbizottságot választanak. Elnöknek nemsokára fölkérik Puky Gyula főispánt, alelnökül pedig Géresit. Az intézőbizottság több értekezletet tart, hogy azokon megalapítsa a népoktató előadások körét, sorrendjét, helyét és idejét. Ezeknek az értekezleteknek eredménye folytán 1903. október 18-án már meg is nyílik a,líceum népoktató tanfolyama egyszerre négy helyen, a város négy szélén négy iskolában. Az előadások a következő tudományokat ölelik föl c sorrendben: 1. fizikát, 2. természetrajzot, 3. földrajzot, 4. orvosi ismereteket, 5. történelmet és 6. jogi ismereteket. Ezekből a tudományokból október harmadik vasárnapjától kezdve, kb. Szent György napjáig minden vasárnap délután három vagy négy összefüggő előadást tartanak a leghivatottabb emberek, taA Komlóssy Arthurnak írt level a Debreceni Irodalmi Múzeumban található. 136