Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Nagy László G.: Az 1945-46-os infláció a pénzek tükrében
A történeti szakirodalomban erre nem nagyon találunk választ; mivel a kutatók által kedvelt írásos források alig beszélnek róla, nem is foglalkoznak vele. A visszaemlékezők egy része - mint említettem - éppen az infláció meglódulásának okát és idejét látja bennük - ám erre vonatkozó dokumentumokkal ők sem rendelkeznek. A numizmatikusnak azonban vannak forrásai! 1944/45 fordulóján ugyanis számtalan ideiglenes jellegű, korlátozott területi érvényességű, (esetleg csak meghatározott célokra felhasználható) "utalvány", "elismervény", azaz szükségpénz jelent meg, melyekkel akkoriban sokfelé kényszerültek pótolni a gazdasági élet újraindításához hiányzó bankjegyeket. A következőkben - talán kicsit részletesen - sorra veszem őket (de köztük van néhány, még publikálatlan darab is!). A Budapesten napvilágot látott szükségpénzek közül a legismertebbek a III. 1 -i keletű " Élelmezési kölcsönjegyek ". melyeket a Budapesti Nemzeti Bizottság február 21-i felhatalmazása alapján a Polgármesteri Hivatal adott ki, 50 millió pengő értékben.ío A 100, 200 és 500 pengős címletek eredeti funkciójuk szerint értékpapírok; május elsejétől azonban már adóés lakbérfizetésre is fel lehetett használni őket. Sikerük így sem volt túl nagy; az 500 pengősből mindössze 10 db-ot jegyeztek." Ezért is kellett végül egy, az eredetileg tervezett (növekvő) címleteknél kisebb, de még eladható értékkel: 50 pengőssel lezárni a kibocsátást. (Lásd. sz I. sz. mellékletet.) A Városházán működő Székesfővárosi Házinyomda saját alkalmazottainak adott ki egy hasonló célú 50 pengős "elismervény"-t, az így összegyűjtött pénzzel a dolgozók helyi élelmiszervásárlását segítették. (Lásd a II. sz. mellékletet.) Létezik egy másik, ugyancsak a Székesfővárosi Házinyomdában készült, ám az előzőtől eltérő, álló téglalap alakú sorozat is. Ennek 10 és 50 filléres, 2, 5 és 10 pengős darabjait külső megrendelőknek - különböző fővárosi cégeknek - készítették, amit a felhasznált példányokon látható, eltérő bélyegzések bizonyítanak. 12 (A sorozat darabjait lásd a III. sz. mellékleten.) A csepeli Weiss Manfréd Acél és Fémművek szintén kibocsátott egy "kölcsönjegyet". A félig értékpapír, félig szükségpénz jellegű darabot akkor készítették, amikor a WM gyár dolgozói - élelmiszerellátásukat segítendő - állatállományt szereztek be. Az 50 pengős jegyet fizetési eszközül használhatták a hozam szétosztásánál. (Lásd a IV. sz. mellékletet.) Szövegének (és a rajta lévő bélyegzésnek) tanúsága szerint ugyancsak Budapesthez, a VI. kerülethez köthető az a - még a korabeli viszonyok
